Hétfő éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. A korábbi évekhez hasonlóan várhatóan ismét körülbelül százezer fiatal szeretne majd egyetemre és főiskolára menni a későbbi jobb állás, magasabb bér és a sikeresebb élet reményében. De vajon garancia-e minderre pusztán a diploma? És ha nem, mire van még szükség hozzá? Erre kerestük a választ.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Haverok, buli, szamba – dudorászták már oly sokan a slágert a Balaton-parton, vagy a szórakozóhelyeken. Többeknek valami ilyesmi jut eszébe – leszámítva talán a szambát – az egyetemista évekről is. Sok ezer fiatal várja már a szorgalmi időszakok végtelennek tűnő éjszakáit, melyeket nem a könyvtárban, hanem egy kollégiumi buliban, vagy valamelyik romkocsmában lehet eltölteni. Ki kell engedni olykor a gőzt, túlzásba azonban nem szabad vinni, mert az így elvesztegetett idő később nagyon fog hiányozni.

A statisztikák egyértelműen igazolják, hogy megéri tanulni és diplomát szerezni, hisz általában könnyebb annak birtokában elhelyezkedni, még akkor is, ha nem a kitanult szakmában teszi azt végül a friss munkavállaló. Az egyetemi évek ráadásul másfajta rálátást adnak a világra, eltérő gondolkodást egy probléma megoldásához, segítenek a kapcsolatépítésben és – jó esetben – elvetik a tanulás szeretetének magjait. A diploma megszerzése ennek ellenére nem jelent automatikus sikert és jól fizető állást, a munkaerőpiaci boldogulás függ az intézmény rangjától és számos egyéb készségre, képességre, rutinra is szükség van hozzá.

Csak magyarul nem lehet

Mindennél fontosabb az idegennyelv-tudás. Manapság már nem egy, hanem inkább két nyelv magas szintű ismerte az elvárt, az angol mellett a német, az orosz és a spanyol nyelvek a legértékesebbek a munkaerőpiacon – hangsúlyozta Sélei Annamária HR-szakértő a hirado.hu-nak nyilatkozva.

Csak emlékeztetőül: február óta Grzegorz Buchal vezeti az Opel szentgotthárdi gyárát, a lengyel menedzser elődje, Solt Tamás pedig a cég asperni igazgatója lett. Az ilyen karrier utak mindenki számára nyitottak egy multinacionális vállalatnál, pláne, hogy egyre több a külföldi tulajdonú vállalat itthon, ehhez azonban a biztos nyelvtudás elengedhetetlen – nyomatékosította Tóth András munkaerőpiaci szakértő, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának kutatója.

Külföldre kell menni 

Ebben segítenek a különböző ösztöndíjak és Erasmus-pályázatok. A nyelv mellett számos egyéb hozadéka is van az európai kitérőnek: a diákok számára kinyílik a világ, megismernek egy másik kultúrát, szemléletet, bekerülnek a nemzetközi vérkeringésbe és még jobban elmélyítik a tudásukat.

– Magyarországnak ilyen sokszínű emberekre van szüksége, egy ásványkincsekben szegény ország ugyanis csak az emberi erőforrására tud támaszkodni – tette hozzá Tóth András.

Ha valaki egy féléves ösztöndíjnál is többet szeretne, és éveket, adott esetben a teljes képzést egy jó nevű nyugati egyetemen végzi el, akkor egyértelműen értékesebb diplomát tud szerezni. Ez nem meglepő annak tudatában, hogy nincs magyar a világ 300 legjobb felsőoktatási intézménye között, az azonban már igen, hogy az ilyen szinten képzett friss munkavállalókat nem mindig várják nyitott ajtókkal a magyarországi munkaadók.

– A nagynevű egyetemeken végzettekkel nehezen tud mit kezdeni a munkaerőpiac, mert az igényeik is nyugati szinten vannak. Sokszor óriási csalódás éri őket, mivel a bérek jóval alacsonyabbak, mint Nyugat-Európában, még úgy is, hogy olcsóbb a lakhatás és az élet itthon. Gyakori a fordítottja is, vagyis kevesebbért is dolgoznának, de annyira túlképzettnek számítanak és kilógnak a sorból, adott esetben a vezetőknél is jobb képesítéssel bírnak, hogy nem veszik fel őket, vagy végül ők döntenek úgy, hogy külföldön maradnak – magyarázta Csaposs Noémi, hr-szakértő, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke.

Dolgozni kell a későbbi munkáért

Egy másfajta szemlélet megszerzése és a biztos nyelvtudás mellett a sikeres munkavállaláshoz nélkülözhetetlen a munkatapasztalat is. Ajánlott már az egyetem mellett elkezdeni részmunkaidőben dolgozni, a kötelező szakmai gyakorlatot pedig úgy kell megválasztani és elvégezni, hogy később állásajánlatot is adhat az adott vállalat. Ezzel kikerülhető az az ördögi kör, hogy a pályakezdő már dolgozna, a munkaadó viszont tapasztalatlansága miatt nem alkalmazza.

– Javasolt még az önismereti és a prezentációs technikák fejlesztése is, valamint az érzelmi intelligencia, mint kompetencia az elmúlt 1-2 évben egyre hangsúlyosabb, főként a vezetői pozícióra vágyók körében – mutatott rá Sélei Annamária.

A kapcsolatoknak is nagy a jelentősége, lényeges, milyen a viszony a tanárokkal, a csoporttársakkal, hisz egy személyes szimpátiával könnyebb a későbbi érdekérvényesítés. Persze, ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül érdektől vezérelve kell kialakítani az emberi kapcsolatokat, sokkal inkább kölcsönösségből, hisz egy jó munkaerővel mindenki jól jár – vélte Csaposs Noémi.

Specializált jövő vár ránk

A munkaerőpiaci szakértők szerint a jövőben egyre inkább a specializált tudás lesz a legértékesebb. Egy területhez nagyon jól kell majd érteni, ugyanakkor erős általános ismeretanyagra is szükség lesz. Az önfejlesztés pedig nem érhet véget az egyetem után, hisz az élethosszig tartó tanulás az egyik legfontosabb befektetésünk arra, hogy mindig szükség legyen ránk a munkaerőpiacon. Csak aztán jöhet a haverok, buli, szamba.