Tim Spector professzor egy dokumentumfilm keretein belül kísérletezett azzal, hogy a modern társadalmi trendek és diéták milyen hatással vannak a belek baktériumrendszerére. Ennek érdekében a fia tíz napig csak gyorséttermi ételt ehetett - és az eredmények kétségbe ejtették az apát.
Fotó: Europress / Paul J. Richards - AFP
A kutatás egyik eredménye az volt, hogy a belek baktériumállományának változása nem kizárólagosan a hízás jele, de okozhatják azt is. A professzor azt állította, hogy a modern diéták és ételkészítési szokások csökkentik a belek jó baktérium állományát – és ezen a folyamaton rontanak az antibiotikumok, az egyre gyakrabban előforduló császármetszéses szülések, valamint az emberek tisztaságmániája is – írja az Independent.

A professzor a Super-Size Me dokumentumfilm vonalán indította tovább a kísérletét: fia, Tom tíz napon keresztül csak gyorséttermi ételt ehetett. Bár Tom kezdetben örült a feladatnak, de a kísérlet közepén állítása szerint már salátára vágyott.

A Super-Size Me egy 2004-es dokumentumfilm, melynek rendezője, és egyben szereplője, Morgan Spurlock azt a célt tűzte ki maga elé, hogy harminc napon át csak a McDonald’s által forgalmazott ételeket fogyasztja, naponta háromszor. A kísérlet eredménye olyan mértékű testsúlynövekedés volt, amelyet csak egy év alatt tudott leadni, emellett az egészsége is radikálisan megromlott.

„Az ötlet a Super-Size Me megismétlése volt, csak kisebb mértékben, mivel nem akarom megölni a fiamat, és ő sem akar meghalni.” - mondta Spector.

Az eredmény az lett, hogy Tom beleinek mikrobái nagymértékben megsemmisültek, és a mikrobafajok 40%-a teljesen eltűnt.

„A negyedik naptól kezdve minden étkezés után úgy éreztem, másnapos vagyok.” - mesélte Tom.

Spector szerint azok a mikrobák és jó baktériumok, amelyeket az ételek veszélyeztettek, alapvetően azért felelősek, hogy vitamint és tápanyagokat termeljenek, amelyekből később egészséges kémiai anyagok keletkeznek. A professzor szerint az volt a kísérlet legérdekesebb eredménye, hogy már látszik, milyen gyorsan történik a gyorséttermi ételek miatt a változás – már a negyedik napon megszenvedte a mikrobaállomány.

„Korábban azt hittük, hogy heteket vagy hónapokat igényel, míg hatást fejt ki a mikrobákra.”
Fotó: Europress / Mira Oberman - AFP
Spector szerint a másik meglepetés az volt, hogy a kísérlet után két héttel, mikor Tom már újra evett gyümölcsöket és zöldségeket is, a mikrobáinak több, mint fele még mindig nem regenerálódott. A szakember szerint minél egészségesebb az immunrendszerünk, annál kevésbé van esélyünk elhízni.

Spector azt mondta, hogy az egyre gyakrabban használt antibiotikumok hatással vannak a beleinkre – főleg, ha fiatal korban fogyasztjuk őket. Szerinte semmilyen fogyókúra nem működik, ha a gyomrunkban nincsenek meg a kellő mikrobák, amelyek rögtön lebontják az elfogyasztott ételt.

„Az antibiotikumoknak köszönhetően minden farmi állat súlya növekszik, de közben kevésbé változatossá válik a mikrobaállományuk. Ugyanez történik az antibiotikumot fogyasztó emberekkel, és az antibiotikumot kis dózisban húsokban és halételekben is megtalálhatjuk.”

De a szakértő szerint még nincs minden remény veszve: a kárcsökkentés érdekében probiotikumot tartalmazó ételeket kell enni, mint például joghurtot, nyers zöldségeket, diót, olajbogyót vagy magas rosttartalmú ételeket. Spector szerint az is fontos, hogy a szülők hagyják néha a gyerekeiket a koszban játszani – kutatások szerint így ugyanis erősödik az immunrendszerük.

„Azt hiszem, az egymásnak ellentmondó kalória-tanácsok és diétahóbortok megnehezítik az emberek fogyási kísérleteit. Szerintem, ha csak ideiglenesen is, de az ételek minőségének és sokféleségének változtatása elengedhetetlen. Azt javaslom a fogyni vágyóknak, hogy ideiglenesen jelentősen növeljék a zöldségek arányát a tartósított húsok rovására, vagy esetleg koplaljanak, aztán úgyis kiderül, mi a legjobb számukra. De rossz trendek korszakában élünk: az evolúció ellen dolgozunk.”