Assange, aki 2012 júniusában kapott politikai menedéket az ecuadoriaktól, hogy elkerülje Svédországnak való kiadatását, szerda éjjel a WikiLeaks Twitter-oldalán bejelentette: ha az ügyét vizsgáló ENSZ-bizottság ellene ítél, elhagyja pénteken Ecuador londoni nagykövetségét, és aláveti magát a brit letartóztatásnak. Abban az esetben viszont, ha neki adnak igazat Nagy-Britanniával és Svédországgal szemben, és kiderül róluk, hogy törvénytelenül jártak el ellene, akkor arra számít, hogy azonnal visszakapja útlevelét és megszűnnek az őrizetbe vételére tett kísérletek.
A letartóztatási parancs továbbra is érvényben van. Ha Assange elhagyja a nagykövetséget, mindent elkövetünk majd a letartóztatása érdekében - közölte a brit rendőrség.

Sajtóinformációk szerint az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja Assange javára döntött. Úgy ítélve meg, hogy önkényesen fogva tartották őt azzal, hogy éveken át nem hagyhatta el az ecuadori nagykövetséget.

A BBC ugyanakkor megerősítette, hogy a munkacsoport pénteken teszi közzé megállapításait. A jogi szakértőkből álló testület a brit és a svéd féltől is bekérte a WikiLeaks-alapító elleni bizonyítékaikat. Döntésüknek mindazonáltal nincs formális következménye a két ország hatóságainak lépéseire.

Assange maga folyamodott az ENSZ-munkacsoporthoz azzal a kéréssel, hogy döntsön arról, önkényes fogva tartásnak minősül-e az, hogy több mint három éve az ecuadori nagykövetség falai között kénytelen élni. Az ausztráliai férfi szerint azáltal, hogy a képviseletről a lábát sem teheti ki, alapvető szabadságjogaitól van megfosztva, többek között nem jut napfényhez és friss levegőhöz, valamint megfelelő orvosi ellátáshoz sem.
Fotó: Europress / Maxc Cissotti / GettyImages
Az ausztráliai állampolgárságú, 44 éves Assange portálja csaknem 400 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg és tett közzé médiapartnerei segítségével, számos olyan tényt hozva nyilvánosságra, amely miatt az Egyesült Államoknak utólag bocsánatot kellett kérnie szövetségeseitől.

A svéd hatóságok azonban egy szexuális bűncselekmény gyanújával körözik őt, két egykori munkatársnőjének feljelentése nyomán. A bűnösségét tagadó férfit a svéd nemzetközi körözés alapján 2010 decemberében őrizetbe vették Nagy-Britanniában, és az első fokon eljáró londoni bíróság 2011 februárban jóváhagyta kiadatását. 2012 nyarán azonban Assange Ecuador londoni nagykövetségén kért és kapott politikai menedékjogot, és azóta nem tette ki onnan a lábát.

A férfi ügyvédei szerint ugyanis félő, hogy Svédország kiadná Assange-ot az Egyesült Államoknak, ahol a bizalmas diplomáciai sürgönyök tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene, és akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá.