Újjáépül a budavári lovarda, a Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső, és 2018-ig rekonstruálják a palota Szent István-termét is. Mélygarázs is építenek, a Halázsbástya alól pedig lifttel lehet majd feljutni a Mátyás templomhoz.
A Budavári palota középkori emlékeinek nagy része jelenleg nem látható. Ezeket szeretnék most feltárni, és egy földalatti múzeumban bemutatni. A palotát most elfoglaló Magyar Nemzeti Galéria, Budapesti Történeti Múzeum és Országos Széchényi Könyvtár kiállításaira 2014-ben 365 ezren látogattak el, miközben csak buszokkal 3,2 millió turista érkezett a várba. Ezt a látogatottságot növelni lehetne, ha a palotát belülről is érdemesnek találnák megnézni – mondta az Országgyűlés Kulturális bizottságának pénteki ülésén L. Simon László, a miniszterelnökség államtitkára.

A Nemzeti Hauszmann Terv keretében először a Csikós udvart és a lovardát állítják helyre, alattuk pedig áprilisra elkészül egy új mélygarázs. Ezek fölött épül újjá az 1972-ben lebontott Főőrségi épület. A Stöckl-lépcsőn és egy rejtett mozgólépcsőn pedig a Tabán felől lehet majd feljutni a palotához.

Helyreállítják a palota Szent István-termét is (ez a II. világháborúban semmisült meg), ami az államtitkár szerint iparművészeti szenzáció lesz. Új mélygarázs épül a Szabó Ilonka utca felől is, a Halászbástya alatt, ahonnan lifttel lehet majd feljutni a Mátyás-templomhoz, de a Lovas utcánál is terveznek egy új mélygarázst.

A bizottsági ülésen ellenzéki képviselők felvetéseire az államtitkár azt mondta: nincs ma Magyarországon felelős politikus vagy szakember, aki fel tudja becsülni, hogy a budai Vár teljes rekonstrukciója mennyibe kerül.

Kormánydöntés született arról, hogy 1,5 milliárd forintot szánnak a projekt előkészítésére, tervezési, tudományos és régészeti munkákra; 2 milliárdból építik vissza a lovardát, 3,6 milliárdból a Főőrségi épületet és a Stöckl-lépcsőt. Az idei költségvetési törvényben 3,4 milliárd forint szerepel a Nemzeti Hauszmann Terv végrehajtására, ebből tervezik majd többek között az Országos Széchényi Könyvtár Budapest határain kívül felépítendő külső raktárbázisát.

További 1,5 milliárdba kerül a lovarda alatti mélygarázs építése, és 317 millió forintba a Budapesti Történeti Múzeum egyes részeinek kiköltöztetése a Kiscelli Múzeumba. Ez összesen kevesebb mint 12 milliárd forintnyi forrás; míg ezekkel a beruházásokkal párhuzamosan zajlik az egykori Karmelita kolostor rekonstrukciója, mintegy 5 milliárd forintból.

A minisztériumok várba költöztetéséről a kormány alapos döntést hozott: a Karmelita kolostor nagy része régóta irodaként működik, a Nemzetgazdasági Minisztérium leendő székhelye szintén számos irodának ad otthont. Még ebben a ciklusban meg fog nyílni új helyén a Nemzeti Táncszínház, ami új lendületet fog adni a Millenáris Parknak - mondta az államtitkár.

Az egykori királyi székhelyek hasznosítására vegyes példák vannak Európában: egyes paloták kizárólag kulturális-turisztikai, míg más épületek részben kormányzati funkciókat is ellátnak. L. Simon László számos példát hozott megsemmisült történeti épületek újjáépítésére is: ilyen a második világháborúban részben vagy egészen lerombolt müncheni Residenz, Berlinben a Stadtschloss vagy a varsói királyi palota. A vilniusi nagyhercegi kastélyt 1801-ben rombolták le az oroszok, a litvánok mégis újjáépítették, ahogy Rigában a Feketefejűek háza, Moszkvában pedig a Megváltó Krisztus-székesegyház épült újjá.