Az oktatási vita középpontjában a gyereknek kell állnia - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel. Az oktatási kerekasztalnak a jövőben is lesz értelme és a 2010 előtti helyzethez nem szabad visszatérni - tette hozzá. A miniszterelnök a rádióinterjúban azt is elmondta, hogy ha "baloldali kormánya lenne Magyarországnak, akkor Köln-, Párizs-, Brüsszel-típusú állapotok lennének ebben az országban".
Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. Fotó: MTI - Koszticsák Szilárd
2010-ben egy pénzügyileg csődbe ment oktatási rendszerrel és a magyar gyerekek folyamatosan romló teljesítményével kellett szembenéznie a kormánynak, mondta a miniszterelnök. Azt is mondta: nem merné azt állítani, hogy ezért a pedagógusok, a szülők vagy a gyerekek lennének a felelősek. A lényegnek azt tartja, hogy „oda nem szabad visszamenni, ahonnan elindultunk”. Orbán Viktor szerint az oktatási vita középpontjában a gyereknek kell állnia. Szerinte jó irányba indult el a kormány, mindenki véleményére kíváncsiak.

A Nemzeti Pedagógus Kart azért hozták létre, hogy az oktatás belső szakmai kérdéseit pártpolitika-mentesen meg lehessen vitatni - mondta. A tanárok felvetéseit meg fogják vitatni, a miniszterelnök azt is mondta, hogy a folyamatos párbeszédnek, az oktatási kerekasztalnak van és lesz értelme a jövőben is. 

Orbán Viktor azt mondta: az elmúlt időszakban az oktatásba közel 700 milliárd forintot tett bele a kormány: 450 milliárd forintot fejlesztésre, 230 milliárd forintot béremelésre költöttek.

Beszélt a szakképzésről is, amely szerinte elindult abba az irányba, hogy a gyerek használható tudást, nem pusztán egy papírt kap.

További terrorfenyegetettség elé néz Európa

Az alaptörvényben önálló tényállás lenne a terrorvészhelyzet. Ez a miniszterelnök szerint azért fontos, mert Európa további terrorfenyegetettséggel küzd. Az, hogy ma Magyarország nem tartozik a különösen fenyegetett országok közé, az azért van, mert „nem engedtük be a migránsokat” - mondta Orbán Viktor.  

Magyarország ügyesen védte meg magát ezekben a kérdésekben, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ilyen fenyegetettség ne lehetne
- mondta. A miniszterelnök szerint a szabadságjogok fontosak, de "első helyre az emberek biztonságát kell tenni, meg kell őket védeni". Szerinte, ha a baloldal lenne a kormányon, akkor „Köln-, Párizs-, Brüsszel-típusú állapotok lennének ebben az országban".

A nemzetei parlamentek felerősítése közös cél Nagy-Britanniával

A brit javaslatokkal kapcsolatban azt mondta a miniszterelnök, hogy az európai szabadság egyik legfontosabb eleme a szabad munkavállalás. A magyar álláspont az, hogy egyik uniós ország, így Nagy-Britannia se korlátozza az ott munkát vállaló emberek számát. Különbséget lehet tenni angol és EU-s külföldiek között, de a szabályozások nem lehetnek diszkriminatívak – mondta a miniszterelnök.

Aki úgy érzi, képes arra, hogy az idegenben való boldogulás kockázatát és nehézségeit vállalja, az előtt ki kell nyitni az ajtókat - mondta Orbán Viktor.  

Magyarország támogatja a britek átfogó EU-reformjait, mert ezek egybeesnek az ország érdekével, erre a példa a nemzeti parlamentek felerősítése az EU-s döntési folyamatokban.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 2010-ben még csak 2-3 ezer olyan magyar, exportképes kis- és középvállalkozás volt, amely a világban bárhol megállta volna a helyét, ma ennek duplája 4-5 ezer van. Cél, hogy számuk 12 ezerre nőjön, mert ez a magyar életszínvonal emelkedésének is előfeltétele.