Világszerte jellemző tendencia, hogy a császármetszések száma évről évre nő, ez részben a műtéti technika és az orvosi ellátás fejlődésével, részben a társadalmi változásokkal magyarázható.
Egy anya a szülés előtt, mellette férje a Honvédkórház - Állami Egészségügyi Központ Szülészet-nőgyógyászati Osztályán 2015. május 10-én, a születés hetén. A születés hetét minden évben, az anyák napja utáni héten rendezik. Fiuk, Barnabás 3675 grammal, egészségesen született, harmadik gyermekként. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Az elmúlt ötven évben tízszeresére nőtt a császármetszések száma, hazánkban 1996 és 2007 között mintegy 50 százalékkal emelkedett a korábbi évekhez képest. Valóban elég erőteljes növekedés jellemző, az egész világon ez a tendencia  – mondta Szőnyi György szülész-nőgyógyász, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság titkára a hirado.hu-nak. Világviszonylatban Kínában, Olaszországban és Latin-Amerikában a legmagasabb, 40-45 százalék fölötti a császármetszések aránya. Egy tavaly készült, Európa 26 országát vizsgáló tanulmányból kiderül, hogy mindez több európai országra is igaz: Cipruson például a gyerekek 52 százalékát segítik világra műtéti úton. Igaz, ez a vizsgálat arra is rámutatott, hogy egy-egy országban mérséklődött ez a szám, ilyen például Svédország, ahol 17 százalék az arány.

Magyarországon a szülések 39 százaléka császárral végződik

Tíz évvel ezelőtt a szülések 24-25 százaléka volt császármetszés, de ez a szám az elmúlt 8-10 évben jelentősen megemelkedett. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai alapján 2013-ban a 82 ezer szülésnek a 36 százaléka, 2015-ben pedig a 85 ezer szülésnek a 39 százaléka volt császármetszés. Jellemzően a központi, komplikáltabb eseteket is ellátó kórházakban nagyobb a műtéti szülések aránya, például a Semmelweis Egyetemen háromezer fölött volt 2015-ben, míg egy kisebb intézményben, például a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórházban 262 kismama szült tavaly császárral.

A baba szempontjából… A magzat bélrendszere az anyaméhben még steril, természetes szüléskor az édesanya hüvelyflórájából „szerzi be” az első (köztük a hasznos) baktériumokat. Császármetszés esetén azonban az első baktériumok, amelyekkel a gyerek találkozik, a külvilágból: az anya bőréről, a kórházi környezetből származnak. Egyes szakmai vélemények szerint az édesanya hüvelyi mikroflórája rendkívül fontos szerepet játszik a baba immunrendszerének fejlődésében: ha a gyerek nem halad keresztül a szülőcsatornán, nagyobb eséllyel lehet asztmás, cölikáliás, illetve kiszolgáltatottabb az egyes allergiás megbetegedések szempontjából.

Két hét helyett két nap a kórházi ápolás

A császármetszés szükségességét anyai és magzati szempontból is vizsgálják – mondta Szőnyi György. Beszélhetünk akut császármetszésről, amikor szülés közben olyan kritikus helyzet lép föl, ami szükségessé teszi a műtétet. Napjainkban azonban vitathatatlanul megerősödött a preventív szemlélet is, tehát jóval kisebb vészhelyzet esetén is hamarabb döntenek a szülészek a műtét mellett, mint évtizedekkel korábban. Ennek a biztonságigény mellett az is az oka, hogy a műtéti technika és az aneszteziológia lehetőségei is nagyon sokat változtak az elmúlt húsz évben. Régebben egy császármetszés után a kismama közel két hétig maradt kórházban, hosszú volt az ápolási időszak, és a műtéti eljárás miatt a gyógyulás is sokkal több időt vett igénybe. Manapság két napot kell a kismamának a kórházban tölteni a műtét után, amennyiben semmilyen komplikáció nincsen.

Sokan egyszerűen félnek a szüléstől, a fájdalomtól

A társadalmi változásokkal együtt jelennek meg újabb és újabb trendek is. Ilyen volt a 10-15 évvel ezelőtt „divatossá vált” alternatív szülés, amikor a legtöbb kismama arra vágyott, hogy a lehető legtermészetesebb módon, mégis a kórházi körülmények adta biztonságban szülhesse meg a gyermekét – magyarázta a szakember. Számos észak-európai országban most is nagyon népszerű a szülésnek ez a módja, ezért is lehetséges például, hogy a svédeknél, a hollandoknál alacsony a császármetszések száma. Természetesen Magyarországon is sokan választják az alternatív szülést, de egyre emelkedik azoknak a nőknek a száma, akik egyszerűen maguk kérik, hogy császármetszéssel szülhessenek – mondta Szőnyi György. Ennek egyik jellemző oka, hogy sokan egyszerűen félnek a szüléstől, a fájdalomtól. A magánintézmények többsége pedig – hazánkban is és a világon is – általában enged az anyai aggodalomnak. A végleges döntés előtt persze a szakemberek mindig elmagyarázzák a császármetszést minden különösebb orvosi indok nélkül kérő kismamáknak, hogy mivel jár ez a hasi műtét és milyen esetleges szövődményei lehetnek.

Egyre később vállalnak gyereket a nők

A programozott császármetszések száma is emelkedik – mondta Szőnyi György. Az okot abban látja, hogy míg 2002-ben a 20 és 25 évesek között volt a legnagyobb a szülési hajlandóság, addig 2012-ben már a 30 és 35 éves nők között – tehát az első gyermeküket szülő nők lényegesen idősebbek. Emiatt viszont több komplikációval, szövődménnyel kell számolni a várandósság alatt és a szülés levezetése során. A 35 éves kor feletti szülés pedig önmagában is indikációja lehet a császármetszésnek.

AZ ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 2015-ben új ajánlást adott ki a császármetszésekkel kapcsolatban, mert a korábbi, 1985-ös óta számos változás történt. A harminc évvel ezelőtti ajánlásban azt fogalmazták meg, hogy optimálisan 10-15 százalék körül kellene lenni a császármetszések számának, ezt módosították később, és kutatások alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a császármetszés, amennyiben orvosi indokok alapján szükséges, hatékonyan óv az újszülött és az anyai halálozástól, de