A kvótakereskedelmi rendszer (EU ETS) további fejlesztése Magyarország számára is kedvező lenne, a növekvő szén-dioxid-kvótából származó bevételek pedig elősegíthetik a lakossági energiahatékonyság növelését - hívja fel a figyelmet az MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményében a Századvég Gazdaságkutató Zrt.
A hétfőn kezdődött a párizsi klímakonferencia, az ott kibontakozó döntések Magyarországra gyakorolt hatásai sem elhanyagolhatóak - véli a Századvég. Kifejtik: Magyarország az Európai Unióval közösen 2030-ig 40 százalékos kibocsátáscsökkentést vállalt az 1990-es évekhez képest. 

A várakozások szerint az országok delegációi olyan egyezmény megvalósításán dolgoznak, amely garantálhatja a globális felmelegedés 2 Celsius-fokon belül tartását. Az EU részéről az ilyen végeredmény a kvótakereskedelmi rendszer (EU ETS) továbbfejlesztését is jelenti, ami Magyarország számára is kedvező hír. 

Magyarország már az EU ETS kezdeti szakaszaitól részese a programnak. Az EU ETS-en belül a harmadik kereskedési időszaktól kezdve a kvóták korábbi ingyenes kiosztása helyett azokat aukciós mechanizmusokkal bocsátják a piacra, így az államnak jelentős bevételei származnak a kvótaaukcióból - írta a Századvég.

Ez az összeg folyamatosan nő, ugyanis egyre nagyobb mennyiséget kell aukciókon értékesíteni. Míg 2010-ben mindössze 2 milliárd forint értékben folyt be ilyen kvótabevétel, 2014-ben ez az összeg már 17,4 milliárd forintot tett ki - emelték ki.

A kvótabevételek fele Magyarországon a központi költségvetésbe kerül, míg a fennmaradó részt különböző energia- és klímapolitikai célokra költik, ami összhangban van az EU-elvárásokkal - írta a Századvég. 

Hozzáteszik: az így befolyt összegekből az elektromobilitás fejlesztését, és különböző energiahatékonysági programokat finanszíroznak. 

A Századvég szerint Magyarország érdeke, hogy Párizsban minél határozottabb döntés szülessen az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorításáról, mivel így nőhetne az aukcióra kínált kvóta száma, és az abból származó bevétel. Az emelkedő kvótabevételek lehetőséget biztosítanak a lakossági energiatakarékossági programok kiterjesztésére is.

A növekvő források optimális felhasználása érdekében a Századvég Gazdaságkutató azt javasolja, hogy dolgozzák ki a számla alapú törlesztés bevezetésének lehetőségét a lakossági szektorban: az energiahatékonyság növelése érdelében tett, és az energiaszolgáltató által elvégzett beruházások költségét a végfogyasztói számlába beépítve fizetnék vissza. Egy ilyen intézkedéssel sok magyar háztartás rezsiköltségét lehetne tovább csökkenteni, emellett pedig Magyarország még inkább hozzájárulhatna a klímaváltozással folytatott nemzetközi küzdelemhez. 

Forrás: MTI