Dicséretek és kritikák is megfogalmazódtak idén a hazai köznevelési rendszerrel kapcsolatban. Czunyiné Bertalan Judit, köznevelésért felelős államtitkár elsősorban a szakmai innovációt, a folytatódó béremelést, és a végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni küzdelemben történt előrelépést említette az eredmények között. Ugyanakkor elismerte, hogy a digitális szövegértés terén gyengén teljesítettek a magyar diákok, ezért szerinte növelni kell a digitális eszközök használatát az oktató munkában. . A közelmúltban publikált OECD jelentés kapcsán kitért a tanári korfára, és a köznevelési rendszerre vonatkozó egyéb fejlesztésékre is.
Átlagosan 40 százalékkal emelkedtek a pedagógusok fizetései 2013 januárhoz képest, akiket már minősítettek, és pedagógus II, illetve mesterpedagógus fokozatba kerülnek, azoknak bére további több tízezer forinttal emelkedett 2015 elejétől – nyilatkozta lapunknak Czunyiné Bertalan Judit, köznevelésért felelős államtitkár az OECD jelentéssel kapcsolatban, amely a pedagógus életpálya modellt még nem tartalmazza, mivel az adatfelvétel a 2012/2013-as tanévben, illetve még korábban készült.

Ezért is szerepelhet benne az a megállapítás, hogy a tagállamok közül Magyarországon az átlagnál alacsonyabb az azonos végzettségi szintű, de más munkakörben foglalkoztatottak bérénél a tanároké. Idén szeptemberben újabb, reálértéken 3,5-4 százalékos emelés volt, és a következő két évben is folytatódni fog a bérrendezés – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: a kormány már 2010-ben észlelte, hogy komoly problémák vannak ezen a területen is, ezért is döntött az életpálya bevezetéséről, az OECD által készített anyag is pozitívumként említette ezt az intézkedést. Reagálva több ellenzéki képviselő kritikájára, akik a jelentésre hivatkoztak, azt is elmondta, hogy az MSZP – SZDSZ kormány alatt több ezer pedagógust elbocsájtottak, elvették a 13. havi fizetéseket, bezártak iskolákat, vagy az egyházaknak kellett átvenni azokat az önkormányzatoktól.

Az öt évvel ezelőtti kormányváltást követő reformoknak köszönhetően, talpra állt a gazdaság, és ennek következtében meg lehet valósítani a szükséges átalakításokat. Utalt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központra (KLIK) is, amelynek likviditási helyzete időről-időre témát szolgáltat a sajtónak. Az önkormányzatok korábbi 1300 milliárdos adósságállományának egy jelentős része pont amiatt keletkezett, hogy az intézményfenntartásra adott állami normatíva évről évre csökkent, nyolc év alatt a 2002-es szint felére, ezért elengedhetetlen volt az iskolák állami fenntartásba vétele. A kifizetésekkel kapcsolatos csúszásokról elmondta: egy ekkora gépezet esetében előfordul, hogy homok kerül a fogaskerekek közé, de az állam mindig megoldotta a gondokat. Azon dolgoznak, hogy az eddiginél tervezhetőbb legyen az iskolák működése, és a szükséges források minden esetben rendelkezésre álljanak.

Az OECD számsorai az oktatásra fordított összegeknél nem tartalmazzák az ingyenes tankönyvellátás felmenő rendszerű bevezetését, a béremelést és az infrastrukturális fejlesztéseket sem, ezért az ott bázisként szereplő 2012-es adatokhoz képest emelkedett a szektor állami támogatása. Általánosságban utalva a jelentésre, kiemelte: olyan mérési adatokat is tartalmaz, amelyek nem festenek jó képet a gyerekek iskolai teljesítményéről, ugyanakkor veszélyes önmagában egy-egy táblát kiragadni, és az alapján az egész oktatási rendszert minősíteni. Még mindig akad javítanivaló, de a kritikai megjegyzések mögé oda kell tenni a javuló tendenciákat is.

2010 óta az oktatásirányítás tudatosan törekszik a hátránykompenzációra, és törekszik az iskola esélyteremtő jellegének a megerősítésre, különös tekintettel a végzettség nélküli iskolaelhagyók számának csökkentésére. A szakpolitikus a kora gyermekkori intervenciós stratégiáról elmondta, hogy már a bölcsődei nevelés során elkezdődő fejlesztés példaértékű, ebben és általában az iskola előtti nevelésben Magyarország az élen jár, amelyet a jelentés is elismerően említ meg. Az OECD ezt tekinti a legfontosabbnak a lemorzsolódás csökkentésére, hiszen minél előbb figyelnek fel a szakemberek a problémára, annál hamarabb jut a megfelelő fejlesztéshez. A kormány célja, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányát 10 százalék alá csökkentse a jelenlegi 11,4 százalékról. Czunyiné Bertalan Judit a tervezetről, amely szerint a pedagógiai oktatási központok adatokat gyűjtenek a lemorzsolódással fenyegetett diákokról közölte: nem a megfigyelés a célja, csupán az, hogy időben tudjanak a szakemberek reagálni a gyermekeket érő veszélyekre, hogy ténylegesen megelőzhető legyen az iskolaelhagyás.

Magyarországon a gyermekek, diákok továbbtanulási esélyeit alapvetően határozza meg a családi háttér, ezért is kellett olcsóbbá, illetve térítésmentessé tenni felmenő rendszerben a tankönyveket, kiszélesíteni az ingyenesen étkezők körét – fogalmazott az államtitkár. Az egész napos iskolával lehetőség nyílt arra, hogy mindenki elérhesse a korábban a szülők által pénzért megvásárolt foglalkozásokat. Ehhez kapcsolódik, hogy Rétvéri Bence, a minisztérium parlamenti államtitkára a minap bejelentette: jövőre már a szünidőkben is biztosítják a meleg ételt az óvodások és a diákok számára. Czunyiné Bertalan Judit szerint csak megfelelő körülmények között, a családi otthon biztonságában elő gyermekekkel lehet biztosítani az ország jövőjét, ezért felidézte azokat a kormányzati döntéseket – a családi otthonteremtési kedvezményt, a lakásépítés ÁFÁ-jának csökkentését és a GYED Extrát is -, amelyekkel a kormány ezt elő kívánja elősegíteni.

A digitális szövegértés terén a PISA legutóbbi, 2012-es eredményei alapján gyengén teljesítettek a magyar diákok, noha az államtitkár szerint nem használják kevesebbet az eszközöket, mint más országokban élő kortársaik. Hangsúlyozta, hogy az oktatás több területén is beavatkozásra van szükség a negatív trend megfordításához. Növelni kell a digitális eszközök használatát az oktató munka során, ugyanakkor ennek alapfeltételei is vannak: a szélessávú internetelérés és megfelelő eszközpark. A Digitális Magyarország Program a világhálóhoz való kapcsolódásra nyújt megoldást, míg a konvergencia régiókban uniós forrásból érkeztek eszközök egyes általános és középiskolákba most az év végén – tette hozzá Czunyiné Bertalan Judit. Az idei esztendőben több, az ágazatban működő céggel, társasággal is együttműködési megállapodást kötött a tárca, amelyek továbbképzési lehetőségeket jelentenek a pedagógusok számára az okos eszközök használatára, alkalmazására. Ugyanakkor nem elég maga az eszköz, módszertani segítséget is kell nyújtani a tanároknak ahhoz, hogy valóban ki tudják használni az infokommunikációs eszközökben rejlő lehetőségeket. A szakpolitikus az idei év egyik legjelentősebb fejlesztésnek nevezte az okosportált, amelyen már több mint tízezer feladat, és animáció található, és folyamatosan bővül. Mint arról már korábban is írtunk, a tanárok mellett a szülők és a tanulók is számára is segítséget nyújt a honlap a tanulási folyamatban, mivel a játékos feladatoktól, fejtörőktől kezdve a digitalizált tananyagokon át a képekig és animációkig sokféle ismeretszerzést elősegítő tartalom van.

A tanári korfa negatív képet mutat, mivel a pedagógusok 60 százaléka idősebb 45 évnél, egyharmaduk pedig 10 éven belül nyugdíjas korú lesz. A tanári pálya vonzóbbá tételéért már harmadik éve írják ki a Klebelsberg ösztöndíjat, amely jelentős támogatást nyújt az osztatlan tanárképzésben résztvevő hallgatóknak. A tanári pálya presztízsét az életpálya mellett azzal is emelték, hogy a felvételi ponthatárok egyre magasabbak lettek, idén több egyetemen is az első háromban voltak egyes tanári szakokhoz szükséges pontszámok.

Az ősszel sokat kritizált etikai kódexről az államtitkár kijelentette, hogy a szülők számára biztonságot ad a szakma által megalkotott mérce, amely az iskolai nevelés során ajánlásokat fogalmaz meg a tanári attitűdről, a gyermekével való bánásmódról. Azt tudatot nyújtja számukra, hogy jó kezekben van a gyermekük. Egy-egy pedagógus hibás vagy etikátlan magatartása az egész szakmára rossz fényt vet, akkor is, ha az nem minősül büntetőjogi kategóriának. Ezeket lehet megelőzni többek között az etikai kódex segítségével, amelynek nem a szankcionálás, hanem a prevenció a célja.

Az államtitkár az eredmények közé sorolta még a KLIK uniós forrásból finanszírozott, mentoráló intézményi projektjét. Több mint 300 intézményből lett mintaiskola, amelyek jó gyakorlatok átadásával segítették a többieket. Felsorolásszerűen a korábbiak mellett megemlítette, hogy az idei tanévtől minden iskolás legalább napi 45 percet sportolással tölt el, az ingyenes tankönyv már a diákok közel kétharmadát érinti. Egy év alatt a KLIK 3 milliárdért korszerűsített energetikai szempontból több tucat kisiskolát, és több száz intézményt újítottak fel meg az önkormányzatokkal közösen KEOP forrásból.

Forrás: Magyar Idők