A kormánytól kérnek segítséget a megmaradásukért küzdő sertéstartók, az elmúlt hetekben kialakult átvételi árak ugyanis csaknem 20 százalékkal maradnak el a termelők költségeitől. A szakma több pontból álló javaslatcsomagban vázolta fel a legfontosabb intézkedéseket, köztük a már megítélt hozzájárulások mielőbbi kifizetését, állami támogatással felvehető áthidaló hitelt és a hatékonyságot növelő pályázatok elindítását.
A kormányhoz fordul a sertéságazatban kialakult válságos helyzet miatt a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT). A szervezet legutóbbi elnökségi ülésén komplex javaslatcsomagot fogadott el, amit hamarosan a Földművelésügyi Minisztériumnak és a Miniszterelnökség vidékfejlesztési államtitkárságnak is eljuttatnak majd. Németh Antal, a VHT elnöke lapunknak elmondta: vészhelyzet van, a cégek léte forog kockán, ezért komoly intézkedésekre és elhatározásokra van szükség. Az elnök szerint a szakma tisztában van azzal, hogy a kormánynak az év végéhez közeledve nincsenek forrásai arra, hogy pénzzel segítse az ágazatot. Éppen ezért olyan javaslatcsomagot állítottak össze, amely különböző intézkedésekkel, pluszforrás bevonása nélkül segítheti a termelők életben maradását.

– A kért intézkedések egy része a már megítélt támogatások gyorsított kifizetését érinti. Emellett a termelők szeretnének biztosítékot kérni arra, hogy a hízóállat-támogatások a korábbi 8,6 milliárd forintról az ígéretek szerint valóban 9,2 milliárd forintra nőnek. A javaslatcsomag része egy új, kamattámogatott hitelkonstrukció is. Áthidaló kölcsönmegállapodást szeretnénk kötni a pénzintézetekkel, amihez állami támogatást kérünk – jegyezte meg Németh Antal.

Szintén a gazdálkodók likviditását segítené, ha sikerülne elérni, hogy a vágóhidak mielőbb kifizessék az átvételi árat a gazdáknak, emellett az integrációk minél szélesebb fejlesztését is szorgalmazzák.

– Középtávon javíthatja a gazdálkodók életét, ha növelik a termelés hatékonyságát, ennek érdekében a VHT javaslata szerint olyan pályázatokra lenne szükség, amelyek a minősített állománycserét támogatják. A cél, hogy minél hatékonyabban termeljünk. Ma ugyanis a hízó kilójára vetítve 3,5 kiló takarmánnyal kell számolnunk, ez a nyugati országokban már bőven 3 kiló alatt van – fogalmazott a szakember. A kialakult helyzet miatt sokan – elsősorban a nagyon alacsony hatékonysággal dolgozó sertéstelepek vezetői – gondolkodnak azon, hogy felhagynak a termeléssel. Ugyanakkor a korábban elnyert európai uniós pályázatok ötéves kötelező tartást írnak elő. A VHT szerint a jelenlegi helyzetben ezt a megkötést is érdemes lenne újragondolni. Fontos üzenet a jövőre nézve, hogy aki ilyen alacsony hatékonysággal termel, inkább hagyja abba a munkát, mert szinte biztos, hogy a következő ciklust nem éli túl. Egyértelmű, hogy a technológiai és szakmai fejlesztés biztosíthatja a stabilitást a jövőben – emelte ki.

Az utóbbi hónapokban az eddigi legalacsonyabb szintre süllyedtek az élőállat-átvételi árak, a vágóhidak által kifizetett összeg már az állattartók költségeit sem fedezi. A 290-320 forintos kilónkénti átlagár hozzávetőlegesen 20 százalékkal alacsonyabb az önköltségi szintnél. Németh Antal szerint a kialakult helyzet oka egyrészt az orosz embargó, másrészt az ágazatban tapasztalható négyéves árciklus együtthatójaként írható le. Ebben az évben sajnos a négyévente ismétlődő „mélypont” egybeesett az orosz embargóval, ami sokszorosan nehéz helyzetbe hozza a gazdálkodókat – mutatott rá. Szerinte a helyzet az egész Európai Unióban siralmas, a nagy sertéstartó országoknak sem sikerült új piacokat találni termékeiknek. Ezért január elsejétől megnyílik a magántárolási lehetőség a közösségen belül, amelynek eredményeként a jövő év első három hónapjában jelentős mennyiségű alapanyagot vonnak ki a forgalomból. Németh Antal szerint ez csak pillanatnyi megoldást hozhat, hiszen a három hónap leteltével e termékek újra megjelennek a piacon, és a túlkínálat ismét leszoríthatja az árakat.

Forrás: Magyar Idők