Javult a korrupciós kockázatok kezelése a magyar közszféra intézményeinek körében, miközben a korrupciós kockázatok évről évre csökkennek, egyre több intézménynél emelkedik a kontroll kiépítettsége - derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb integritási felméréséből.
Az igazgató kifejtette, hogy a kontrollmutató kedvező irányú változása több, kisebb mértékű intézkedés és a korrupcióellenes eljárást alkalmazó intézmények megnövekedett arányának eredménye. Többen alkalmaznak például korrupcióellenes - a külső panaszokat és közérdekű bejelentéseket kezelő - rendszereket, illetve gyakorolnak "lágy" (önkéntes) kontrollokat azzal, hogy a nyilvánosan közzétett stratégiában szerepeltetik a korrupció elleni fellépés, az integritás erősítésének témáját.
A felmérés rámutatott továbbá, hogy a legmagasabb korrupciós kockázat a területi igazgatási szervek körében figyelhető meg, ahol az evt-index 66,1 százalékos, ugyanakkor ebben a szegmensben kiemelt a korrupció elleni védelem is, a kutatás szerint kmkt szintje 79,9 százalék - részletezte az eredményeket az igazgató.
A legmagasabb kvnt-értéket az előző évekhez hasonlóan a felsőoktatási intézmények érték el, ennek elsősorban az az oka, hogy jelentős önállósággal rendelkeznek a pénzek felhasználását illetően, valamint, szinte minden egyetem több európai uniós pályázatban is részt vesz, amelyek növelik a korrupciós veszélyeket - mondta Pulay Gyula.
Az ÁSZ megállapította, hogy az elmúlt 3 évben közbeszerzést végrehajtó intézmények 94,5 százaléka nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a gazdálkodásra vonatkozó adatait, 88,7 százalékuk valamilyen formában szabályozza az összeférhetetlenség kérdését, ami előnyös a korrupció elleni küzdelemben. Ugyanakkor a közbeszerzést bonyolító intézmények 62,4 százaléka egyáltalán nem szabályozza a külső szereplőkkel való kapcsolattartást, és csupán 31,7 százalékuk határozza meg a különféle ajándékok, meghívások elfogadásának feltételeit, ami növeli a kockázatokat.
Pulay Gyula hangsúlyozta, hogy az ÁSZ felmérése nem a korrupció mértékére vonatkozik, annak nem célja korrupciós esetek vizsgálata, hanem az, hogy felmérje a közszféra intézményeinek korrupciós kockázatait és a kockázatokkal szembeni védettségét, erősítse a közintézmények szervezeti integritását.
A felmérés alapján az ÁSZ összefoglaló tanulmányt és intézménycsoporti elemzéseket készít, támogatva a költségvetési szerveket a korrupció elleni védekezésben. Pulay Gyula szerint az érdemi előrelépések mellett erőteljesebb fejlődésre lenne szükség többek között a rendszeres korrupciós kockázatelemzésben, a korrupció elleni képzésekben és a veszélyeztetett munkakörökben rotáció alkalmazásában.
Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke elmondta, hogy önkéntes alapon mintegy 2557 vett részt az ÁSZ ötödik integritás felmérésében, a tavalyi részvételi rekordhoz képest mintegy ezer szervezettel több, 2100 szerv pedig a hosszú távú együttműködést is vállalta.
Bejelentette, hogy a számvevőszék kiterjeszti felmérését a közpénzek és a közvagyon felhasználásának minden területére, így idén december közepén elindítja az integritási felmérést a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok körében, jövő év őszétől pedig a többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat is bevonja a felmérésbe.
Az ÁSZ holland módszer alapján indította el 2009-ben az európai uniós finanszírozással megvalósuló Integritás Projektet. Ennek keretein belül történt a 2011-es és a 2012-es országos adatfelvétel. A számvevőszék 2017-ig vállalta a felmérések évenkénti elvégzését.
A közintézmények szervezeti integritását értékelő nemzetközileg elismert holland módszert az Állami Számvevőszék egy európai uniós projekt keretében adaptálta.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések