A szegénység mértékéről, az illegális bevándorlásról és a korrupcióról volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben.
MSZP: a társadalom 38 százaléka vagyis szegénységben él

Korózs Lajos (MSZP) a szociális munka közelgő nemzetközi napja alkalmából beszélt arról, hogy különböző felmérések szerint elszomorító kép rajzolódik ki Magyarországról, a társadalom 38 százaléka deprivációban, vagyis szegénységben él, míg 21 százaléka súlyos deprivációban él. Rámutatott, hogy a társadalom 75 százaléka nem tud egy váratlan kiadást finanszírozni.

A gyalázat napjának nevezte, hogy a népjóléti bizottság hétfői ülésén a kormánypárti többség nem támogatta a nemzeti minimumról szóló, a gyermekéhezés felszámolására irányuló javaslatot. Azt is bírálta, hogy a bizottság fideszes elnöke, "Selmeczi Gabriella azt üzente, hogy a gyerekek egyenek rezsicsökkentést".

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a képviselő csak azt felejtette elmondani, hogy az elmúlt években csökkent a szegénységben élők száma. Hozzátette: 240 ezerrel kevesebb ember van kitéve a társadalmi kirekesztés kockázatának. Szerinte a szocialisták kormányzása alatt rosszabb volt a helyzet.

A nemzeti minimum javaslattal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány nem költségvetési minimumot, hanem a maximumot nyújtja. Szerinte a képviselő nem tud olyan kormányt mondani, amely a gyermekétkeztetésre többet költött volna, mint a Fidesz-KDNP. Kifejtette: a szocialisták 28 milliárd forintot költöttek erre a célra, míg idén 58 milliárd, jövőre 70 milliárd lesz gyermekétkeztetésre.

KDNP: Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz

Firtl Mátyás (KDNP) az illegális bevándorlás kapcsán beszélt arról, hogy a jog szerint is menekültek menedéket találnak Magyarországon, de jogos elvárás, hogy betartsák a törvényeket, mint ahogy azt valamennyi menekült megtette 1956-ban. Megerősítette a kormánypárti álláspontot, hogy egyetlen gazdasági bevándorlót sem kíván az ország befogadni.

Amellett is állást foglalt, hogy a nemzetállam biztosítja a demokrácia alapértékének, a közjónak a védelmét; Európában össze kell fogni, mert csak úgy lehet megfékezni a migránsválságot. Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz - hangoztatta.

Rétvári Bence válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök talán az egyetlen politikus az EU-ban, aki hosszú ideje ugyanazt az álláspontot képviseli az üggyel kapcsolatban.

Hangsúlyozta, most már a külső határok megvédését mindenki fontosnak tartja, csak másképp hívja a kerítést.

Hozzátette azt is, hogy a Magyarország továbbra is elutasítja a kötelező kvótákat.

Jobbik: dupla büntetés kell a politikusbűnözőkre

Staudt Gábor (Jobbik) arról beszélt, hogy többször is feljelentést tettek korrupciós ügyek miatt, de feljelentéseiket elutasították, holott szerinte Magyarországon az államadósság 2,5-szeresét lopták el.

Szóvá tette, hogy politikusok 15-20 éves legális jövedelmüket meghaladó értékű lakásokban élnek, illetve a piaci ár többszöröséért kelnek el közbeszerzések. Az előző kormány alatt a BKV-nál több száz milliós végkielégítéseket fizettek ki - jegyezte meg.

Az ellenzéki politikus független ügyészséget követelt, illetve azt, hogy dupla büntetést kell a politikusbűnözőkre kiszabni, és az ő általuk elkövetet bűncselekményeknek nem szabadna elévülniük.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, Magyarország demokratikus jogállam, senki nem állhat a törvények felett, aki a törvényeket megszegi viselnie kell a következményeket.

Kijelentette, hogy a kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupciós bűncselekményekkel szemben.

Rámutatott arra, hogy EU 2011-es antikorrupciós jelentése szerint Magyarország azon országok közé tartozik, ahol legnagyobb csökkenést mutatja a közigazgatáson belüli korrupció.

Forrás: MTI