Elfogadta az Országgyűlés az igazságügyi vezetők beszámolóit kedden. A Ház döntött arról is, hogy póthatáridőt biztosítanak a magáncsőd intézményének igénybevételére és módosították a környezetvédelmi termékdíjról szóló szabályozást is.
Nincs jogalapja az uniónak a kvótarendszerhez
A parlament - az Európa-ügyi bizottság javaslatára - határozatban mondta ki, hogy az Európai Bizottságnak nincs megfelelő jogalapja a kvótarendszer létrehozására.
A Ház 141 igen, 27 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el a határozatot, amellyel - hangzott el a javaslat vitájában - az Országgyűlés, más tagállami parlamentekkel "sárga lapot" mutathat az Európai Bizottságnak (EB) arra hivatkozva, hogy javaslata sérti a szubszidiaritás elvét.
A határozat szerint lényegében egy automatikus, az érintett tagállammal, illetve tagállamokkal való egyeztetést mellőző, központosított eljárásrend lépne hatályba, amely nélkülözné a Tanács érdemi részvételét. Az EB nem igazolja kellő módon, hogy a kvótarendszer esetleges alkalmazása hatékonyabb eljárást eredményezne, illetve többletértékkel bírna - mondta ki a parlament.
Elfogadták az igazságügyi vezetők tavalyi évről szóló beszámolóit
Az Országgyűlés kedden elfogadta a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökeinek, valamint a legfőbb ügyész tavalyi tevékenységeiről szóló beszámolókat.
Darák Péter Kúria-elnök közlése szerint 2014-ben növekvő ügyszámmal kellett szembenéznie a legfőbb bírósági szervnek, a folyamatban lévő ügyek száma ennek ellenére minden ügyszakban csökkent. Kiemelte, a Kúria minden ügyet befejez egy éven belül, a polgári és büntető ügyeket nagyrészt fél éven belül lezárja. A beszámolót 116 igen, 7 nem szavazattal, 48 tartózkodás mellett fogadták el.
Handó Tünde, az OBH elnöke beszámolója parlamenti vitájában azt mondta, az elmúlt években azon dolgoztak, hogy a bíróságok az évente hozzájuk forduló több millió ügyfél ügyében olyan szolgáltatást nyújtsanak, amellyel nő az emberek igazságszolgáltatás iránti bizalma. Fontosnak nevezte, hogy a Fővárosi Törvényszéken évszázados problémát sikerült megoldani az elmúlt három évben: az országos átlag körül vagy alatta van a bírák ügyhátraléka. A beszámolót 111 igen, 31 nem szavazattal, 28 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
Polt Péter legfőbb ügyész szintén az Országgyűlésben arról beszélt, hogy továbbra is kedvező az ügyészség váderedményessége, tavaly ez a mutató 96,6 százalék volt. Hangsúlyozta, jelentős előrehaladást értek el a korrupció felderítésében, amit az is mutat, hogy míg 2012-ben 828, 2013-ban pedig 1105 korrupciós bűncselekményt tártak fel, addig tavaly ez a szám 3269-re nőtt. A beszámolót 111 igen szavazattal, 59 nem ellenében hagyták jóvá.
Póthatáridőt biztosítanak a magáncsőd intézményének igénybevételére
A parlament kedden egyszeri póthatáridőt biztosított jövő év márciusáig az első ütemben kezdeményezhető magáncsőd adósságrendezési eljárásaiban. Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint ez lehetővé teszi, hogy azok is kezdeményezhessék az eljárást, akik a most hatályos törvényi rendelkezések szerinti határidőket már túllépték.
A törvényváltoztatás emellett több részletszabályon is változtatott, így például kimondta, hogy az adós lakóingatlanára vonatkozó jelzálog- vagy pénzügyi lízingszerződések esetében a hitelezők követelésének törvényben előírt minimális megtérülését csak a futamidő végéig kell biztosítani, ennek figyelembe vételével kell az adósságtörlesztési tervet elkészíteni.
A képviselők 134 igen szavazattal, 28 nem ellenében és 9 tartózkodás mellett fogadták el a változtatásokat.
Módosult a környezetvédelmi termékdíjról szóló szabályozás
Egyszerűsödik az egyéni hulladékkezelést választók díjfizetése, a gépjárműgyártók és forgalmazók átalánydíjat fizethetnek és a külföldi gazdálkodóknak is fizetniük kell, ha díjköteles termékeiket online értékesítik magyarországi vevőnek - egyebek mellett ezekről döntött az Országgyűlés a környezetvédelmi termékdíjról szóló jogszabály módosításával. A módosításokat 111 igen, 28 nem szavazattal, 32 tartózkodás mellett fogadták el.
A változás fontos eleme, hogy személyautók és motorok esetében a díjköteles alkatrészek - például gumi, akkumulátor, kenőolaj, elektronikai berendezések -, után a termékdíj átalány alapon megfizethető.
A jogszabály-módosítás az egyéni hulladékkezelést választókat is érinti, az eddigi negyedéves bevallási és fizetési kötelezettséget felváltja az évente egyszeri előlegbevallási és -megfizetési, majd a tárgyévet követő éves elszámolási kötelezettség.
Módosult a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló jogszabály
Módosította a parlament a felszámoló biztosok kijelölésével, a kötelező szakmai továbbképzéssel, a felszámolói névjegyzék vezetésével és vagyonértékesítéssel összefüggő szabályokat. A képviselők 112 igen, 31 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett döntöttek.
Rögzítették a felszámoló biztos kijelölésével összefüggő kizárási okokat, egyértelművé téve, hogy a biztost csak a nyilvántartásba vételt követően lehet kijelölni.
Az adószervezet csőd- illetve felszámolási eljárásának lefolytatására csak olyan biztos lehet kijelölni, aki a tevékenységhez szükséges jogszabályi eljárásoknak megfelel. Ilyen például a büntetlen előélet és a szakképzésre vonatkozó előírások.
Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára korábban a módosításokat a felszámoló szervezetekbe vetett közbizalom erősítésének céljával indokolta.
Forrás: MTI
A parlament - az Európa-ügyi bizottság javaslatára - határozatban mondta ki, hogy az Európai Bizottságnak nincs megfelelő jogalapja a kvótarendszer létrehozására.
A Ház 141 igen, 27 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el a határozatot, amellyel - hangzott el a javaslat vitájában - az Országgyűlés, más tagállami parlamentekkel "sárga lapot" mutathat az Európai Bizottságnak (EB) arra hivatkozva, hogy javaslata sérti a szubszidiaritás elvét.
A határozat szerint lényegében egy automatikus, az érintett tagállammal, illetve tagállamokkal való egyeztetést mellőző, központosított eljárásrend lépne hatályba, amely nélkülözné a Tanács érdemi részvételét. Az EB nem igazolja kellő módon, hogy a kvótarendszer esetleges alkalmazása hatékonyabb eljárást eredményezne, illetve többletértékkel bírna - mondta ki a parlament.
Elfogadták az igazságügyi vezetők tavalyi évről szóló beszámolóit
Az Országgyűlés kedden elfogadta a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökeinek, valamint a legfőbb ügyész tavalyi tevékenységeiről szóló beszámolókat.
Darák Péter Kúria-elnök közlése szerint 2014-ben növekvő ügyszámmal kellett szembenéznie a legfőbb bírósági szervnek, a folyamatban lévő ügyek száma ennek ellenére minden ügyszakban csökkent. Kiemelte, a Kúria minden ügyet befejez egy éven belül, a polgári és büntető ügyeket nagyrészt fél éven belül lezárja. A beszámolót 116 igen, 7 nem szavazattal, 48 tartózkodás mellett fogadták el.
Handó Tünde, az OBH elnöke beszámolója parlamenti vitájában azt mondta, az elmúlt években azon dolgoztak, hogy a bíróságok az évente hozzájuk forduló több millió ügyfél ügyében olyan szolgáltatást nyújtsanak, amellyel nő az emberek igazságszolgáltatás iránti bizalma. Fontosnak nevezte, hogy a Fővárosi Törvényszéken évszázados problémát sikerült megoldani az elmúlt három évben: az országos átlag körül vagy alatta van a bírák ügyhátraléka. A beszámolót 111 igen, 31 nem szavazattal, 28 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
Polt Péter legfőbb ügyész szintén az Országgyűlésben arról beszélt, hogy továbbra is kedvező az ügyészség váderedményessége, tavaly ez a mutató 96,6 százalék volt. Hangsúlyozta, jelentős előrehaladást értek el a korrupció felderítésében, amit az is mutat, hogy míg 2012-ben 828, 2013-ban pedig 1105 korrupciós bűncselekményt tártak fel, addig tavaly ez a szám 3269-re nőtt. A beszámolót 111 igen szavazattal, 59 nem ellenében hagyták jóvá.
Póthatáridőt biztosítanak a magáncsőd intézményének igénybevételére
A parlament kedden egyszeri póthatáridőt biztosított jövő év márciusáig az első ütemben kezdeményezhető magáncsőd adósságrendezési eljárásaiban. Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint ez lehetővé teszi, hogy azok is kezdeményezhessék az eljárást, akik a most hatályos törvényi rendelkezések szerinti határidőket már túllépték.
A törvényváltoztatás emellett több részletszabályon is változtatott, így például kimondta, hogy az adós lakóingatlanára vonatkozó jelzálog- vagy pénzügyi lízingszerződések esetében a hitelezők követelésének törvényben előírt minimális megtérülését csak a futamidő végéig kell biztosítani, ennek figyelembe vételével kell az adósságtörlesztési tervet elkészíteni.
A képviselők 134 igen szavazattal, 28 nem ellenében és 9 tartózkodás mellett fogadták el a változtatásokat.
Módosult a környezetvédelmi termékdíjról szóló szabályozás
Egyszerűsödik az egyéni hulladékkezelést választók díjfizetése, a gépjárműgyártók és forgalmazók átalánydíjat fizethetnek és a külföldi gazdálkodóknak is fizetniük kell, ha díjköteles termékeiket online értékesítik magyarországi vevőnek - egyebek mellett ezekről döntött az Országgyűlés a környezetvédelmi termékdíjról szóló jogszabály módosításával. A módosításokat 111 igen, 28 nem szavazattal, 32 tartózkodás mellett fogadták el.
A változás fontos eleme, hogy személyautók és motorok esetében a díjköteles alkatrészek - például gumi, akkumulátor, kenőolaj, elektronikai berendezések -, után a termékdíj átalány alapon megfizethető.
A jogszabály-módosítás az egyéni hulladékkezelést választókat is érinti, az eddigi negyedéves bevallási és fizetési kötelezettséget felváltja az évente egyszeri előlegbevallási és -megfizetési, majd a tárgyévet követő éves elszámolási kötelezettség.
Módosult a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló jogszabály
Módosította a parlament a felszámoló biztosok kijelölésével, a kötelező szakmai továbbképzéssel, a felszámolói névjegyzék vezetésével és vagyonértékesítéssel összefüggő szabályokat. A képviselők 112 igen, 31 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett döntöttek.
Rögzítették a felszámoló biztos kijelölésével összefüggő kizárási okokat, egyértelművé téve, hogy a biztost csak a nyilvántartásba vételt követően lehet kijelölni.
Az adószervezet csőd- illetve felszámolási eljárásának lefolytatására csak olyan biztos lehet kijelölni, aki a tevékenységhez szükséges jogszabályi eljárásoknak megfelel. Ilyen például a büntetlen előélet és a szakképzésre vonatkozó előírások.
Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára korábban a módosításokat a felszámoló szervezetekbe vetett közbizalom erősítésének céljával indokolta.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések