Történelmi napnak nevezte országa szempontjából 2015. szep­tember 27-ét a szerb miniszterelnök. Alekszandar Vucsics ezen a napon Mohamed al-Abbar, az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett Eagle Hills vállalat képviselőjével közösen tette le Belgrád víziváros két lakótömbjének alapkövét. Ezzel hivatalosan is megkezdődött a 3,5 milliárd eurós, harminc évre tervezett Száva parti építkezési gigaprojekt.
A Belgrád víziváros projektet a tervek szerint több szakaszban valósítják meg. A megkezdett két lakóépületben 296 lakást építenek – 60 ezer négyzetméteren –, amelyek eladása október 3-án már meg is kezdődik. A leendő tartalmak között szerepelnek még: tetőkert, játszótér, nyitott és fedett uszoda, rekreációs központ, sportlétesítmények. A szerződés részleteit csak a napokban hozták nyilvánosságra. Eszerint a lakótömböket két és fél éven belül be kell fejezni. Az építésben elsősorban szerbiai vállalatok vesznek majd részt, már az első fázisban húszezer új munkahely megteremtését remélik. Az ország szempontjából hatalmas projektet az elkövetkező 30 évben kell realizálni, de a beruházások felét már az elkövetkező két évtizedben meg kell valósítani. A miniszterelnök az alapkőletételt követően elmondta azt is, hogy az előkészületek során 100 hektárnyi területet kellett megtisztítani, 250 illegálisan felépített objektumot lebontani, 15 kilométernyi vasúti pályát pedig áthelyezni. Belgrád már mintegy 200 millió eurót fordított a környék megtisztítására.

Nem tartja mindenki jó ötletnek a szinte mesébe illő elképzelés megvalósítását. Pár száz elégedetlen polgár – köztük több ellenzéki politikus – az alapkőletétel napján a projekt ellen tiltakozott. Szerintük a fővárosban az építkezés nyomán káosz lesz majd úrrá, a feltételek pedig kedvezőtlenek, de kételkednek a megvalósíthatósággal kapcsolatban is. A szkeptikusok arra figyelmeztetnek, hogy a régió országaiban mindenütt stagnál az ingatlaneladás. Belgrádban is rengeteg a kiadó üzlethelyiség és lakás, ezért felelőtlenségnek tartják most elkezdeni új lakótömböket, üzletkomplexumot építeni. A különféle bírálatokra válaszolva Vucsics elmondta, megérti a kritikusokat, hiszen a hasonló projekteknek mindig is voltak ellenzői. Példaként az Eiffel-torony építését említette. A kormányfő azt is közölte, hogy a telek nem lesz a beruházó tulajdona, csupán 99 évre bérbe adják a földterületeket. A megépített objektumok 68 százalékban kerülnek az arab fél tulajdonába, 32 százalékban pedig a szerb kormányt illetik a tulajdonjogok. – Arra számítok, hogy Belgrád víziváros idegenforgalmi szempontból olyan vonzóvá teszi a fővárost, hogy az idelátogató turisták számát illetően Budapestet is megelőzhetjük – fogalmazott a kormányfő.

Október 3-tól egy-, két-, három- és négyszobás lakásokat kínálnak az érdeklődőknek. Nagy balkonokra, valamint a Száva folyóra és a készülő sétányra néző kilátásra számíthatnak az érdeklődők. Belgrád polgármestere szerint már több mint 6000 érdeklődő van. A lakótornyok befejezését követően a luxushotelt, Balkán legnagyobb bevásárlóközpontját, valamint a belgrádi tornyot, a komplexum leglenyűgözőbb épületét is elkezdik megépíteni.

Az Egyesült Arab Emírségekben székelő Eagle Hills cég arról ismert, hogy a nagy projektumokra fókuszál a nemzetközi ingatlanpiacon. Csapatuknak komoly tapasztalatai vannak a városi központok fejlesztését célzó projektek megvalósításában. Szerbia egy ideje már láthatóan az Egyesült Arab Emírségek célországa lett. Az Etihad már 49 százalékban bevásárolta magát a szerb nemzeti légitársaságba, miután a veszteséges céget talpra állították, igaz, az állam is leírta korábbi követeléseit. Beruházásokat terveznek a mezőgazdaságban, valamint a hadiiparban is. Elemzők szerint az emírségekben még mindig nagyobb a tőkefelhalmozás, mint a kiadások, Szerbiában pedig azért látnak nagy lehetőséget, mert elmaradott, ezért van benne potenciál, miközben az EU-tagság várományosa is. Akik pedig biztonságpolitikai szempontokból aggódnak, azokat azzal nyugtatják, hogy az emírségek lakói nem a militáns magatartásukról ismertek.

Prés alatt
A Világbank határozottan ellenzi a szerb kormány bér- és nyugdíjemelési szándékát, és az állami vállalatok reformjának felgyorsítását sürgeti – jelentette ki Tony Verheijen, a Világbank Szerbiával megbízott országmenedzsere. – Szerbia teljes mértékben elkötelezett, hogy lefolytassa a veszteséges vállalatok átszervezését, illetve privatizációját. Ha a folyamat politikai ellenállásba ütközik, előrehozott választásokat ír ki a kormány – jelentette ki Alekszandar Vucsics szerb kormányfő. A reformok során idén 15 ezer közalkalmazott elbocsátása a cél, ismerte el Vucsics. A vállalati reformok nagyrészt azért akadoznak, mert a cégeket politikai érdekkörök irányítják, ráadásul több százezer embert foglalkoztatnak, a további leépítések pedig súlyos nyomást helyeznének a 17,9 százalékos munkanélküliséggel küzdő ország szociális hálójára. Tavaly a három évre szóló, 1,2 milliárd euró értékű IMF-hitelért cserébe Belgrád progresszívan csökkentette a béreket és a nyugdíjakat, noha az átlagbér alig 375 euró az országban. Ám a költségvetés hiánya idén csupán 1,5-1,6 százalék lesz, ami messze elmarad a hitelezőkel kötött szerződésben vállalt 4,75 százaléktól. Vucsics ezért a bérek és nyugdíjak emelésére tett ígéretet, noha az IMF ezt elhamarkodott lépésként értékeli. Az EU-tagságra aspiráló országnak ugyanakkor van még egy ütőkártyája, az Egyesült Arab Emírségek ugyanis már korábban egymilliárd dollárnyi kedvezményes hitelt nyújtott az országnak, és Belgrád hasonló összegre számíthat a közeljövőben is.