Rendkívüli tanácskozást tartanak ma az uniós belügyminiszterek a migrációs válság miatt. A megbeszélések középpontjában az a kvótarendszer áll majd, amelynek alapján a menedékkérőket Brüsszel szétosztaná a tagállamok között. Ha nem születik megállapodás, rendkívüli uniós csúcsot hívhatnak össze.
Az uniós tagállamok korábban abban állapodtak meg, önkéntes felajánlások alapján két év alatt Olaszországból és Görögországból 40 ezer menedékkérőt telepítenek át más országokba, továbbá 20 ezer menekült befogadását tervezték az unión kívüli konfliktus-zónák közelében lévő menekülttáborokból – emlékeztet a távirati iroda. Ez utóbbi célszámot már a nyáron meghaladták, az unión belül áttelepítendők esetében viszont csak valamivel több mint 32 ezer főről sikerült egyezségre jutni. Miután a terv két évre vonatkozik, ezért a miniszterek úgy döntöttek, később visszatérnek a kérdésre.

Közben azonban tovább nőtt az érkező menedékkérők száma, az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker pedig a múlt héten új javaslatot jelentett be. Ennek lényege, hogy a korábbi 40 ezer főn túl a tagállamoknak – kötelező kvóták alapján – további 120 ezer menedékkérőt kellene befogadniuk Olaszországból, Görögországból és immár Magyarországról is. A kvóták azonban számos EU-tagállamban, így a visegrádi négyek körében is ellenkezést váltottak ki, de a románok és a lettek is nemtetszésüket fejezték ki a felosztás miatt. – Az EU egyetlen tagállama sem büntethető azért, mert objektív okok miatt nem képes befogadni és integrálni előírt számban menedékkérőket – szögezte le tegnap a román külügyminisztérium. Bukarest ezzel az osztrák kancellárnak a Der Spiegel német hírmagazinban megjelent állításaira reagált. Werner Faymann úgy vélte: az uniós támogatások – például a strukturális alapok – csökkentésével kellene büntetni azokat a tagállamokat, amelyek nem hajlandók elfogadni a kvótákat.

„Nehéz megbeszélés lesz” – mondta mindezek után a mai belügyminiszteri találkozóról egy neve mellőzését kérő uniós forrás, emlékeztetve egyúttal, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke rendkívüli csúcsot helyezett kilátásba arra az esetre, ha a minisztereknek nem sikerül dűlőre jutniuk. „Ha nem látom az egység és a szolidaritás konkrét jeleit a belügyminiszterek ülésén, még ebben a hónapban rendkívüli ülést hívok össze” – jelentette ki a volt lengyel miniszterelnök. Mint emlékezetes, a bevándorlók áthelyezését az EU számszerűsíthető kritériumok alapján képzeli el. Negyvenszázalékos súllyal vennék tekintetbe az adott tagállam lakosságát, szintén 40 százalékkal a GDP-jét, tízzel pedig azt, hogy 2010 és 2014 között minden egymillió lakosára vetítve hány embernek adott már menedéket. Végül szintén tízszázalékos súllyal számít a tagország munkanélküliségi rátája.

A Magyarországról áttelepítendő 54 ezer fő közül Ausztriába például 1638, Németországba 14 149, míg Svédországba 2011 ember kerülne.