Pezsgőkóstoló - A 2014-es VinCE Budapest első napjának egyik leginkább várt előadása kétségtelenül a Russia’s Abrau Durso Mesterkurzus volt, hiszen ki ne lenne arra kíváncsi, hogy milyen a valódi orosz pezsgő, ha azt egy francia borász készíti.
Nos, lenyűgözőnek egyelőre biztosan nem mondanánk. De nézzük meg picit a háttértörténetet!
Az arisztokraták mindig szerették a pezsgőt. A cároktól pedig nem lehet elvitatni, hogy igazi arisztokraták voltak. Már századokkal ezelőtt francia mesterekkel készíttették a pezsgőt Oroszországban.
A Fekete-tenger partján, Krasnodarban kiváló buborékos borok készültek a 20. század elején. Aztán a második világháború után történt némi szemléletváltás – de ezt mi is ismerjük. A minőség fejjel állt a földbe, és nem is próbálkozott szinte senki azzal, hogy az egykor fantasztikus pezsgőket készítő Abrau-Durso ismét a régi fényében tündököljön.
Egészen 2006-ig, amikor egy Boris Titov nevű befektető elhatározta, hogy újra jó habzó borokat csinálnak majd a tengerparton. Ehhez külföldi szakemberekre volt szükség, ezért nem oroszul, oroszoktól hallgattuk a pezsgőházról szóló előadást, hanem egy francia (Fabian Lorenzon) és egy portugál (Nuno Terrao) szakembertől.
A borokról sajnos sokat nem tudunk elmondani, hiszen tartályos tételek mellett csak egy tradicionális eljárással készített pezsgőt kóstolhattunk. Minden korrekt volt, de aki katarzisra számított, annak csalódnia kellett. Talán csak nálunk él annyira a mítosz, hogy az orosz pezsgőt csak a legnagyobbak között lehet emlegetni… (Van, aki még az itthon készültet is próbálják orosznak feltűntetni…) Bizonyára nem.
Az orosz pince francia és portugál munkatársának előadásából érdekes kép bontakozott ki. Adott egy nagy múltra visszatekintő pezsgőpincészet, amely 600 hektár saját szőlővel rendelkezik. Tavaly nagyjából 20 millió palack pezsgőt készítettek, jövőre 24 milliót terveznek. A Kreml beszállítói, az Abrau-Durso nagyon elismert brand Oroszországban, mégis, az előadás nagy részében arról beszéltek, hogy az eddigiekkel ellentétben most már tényleg csak jó pezsgőt csinálnak majd.
„Le kell számolni a múlt hibáival” – mondta Fabian Lorenzon, miközben arról beszélt, hogy nincsenek tipikus szőlőfajták az ő borvidékükön, nincsen szőlőtermesztési hagyomány, Oroszországban nem értik, hogy jó terméket csak kiváló alapanyagból lehet készíteni. Minimum 10 országba exportálnak pezsgőt, és közben arról is hallottunk, hogy igyekezni kell úgy változtatni a pezsgőiken, hogy ne csak az orosz piacon állják meg a helyüket. Összetettek a problémák.
Ha elolvassuk az Abrau-Durso történetét, egy előkelő, csillogó és nagyon fordulatos história elevenedik meg előttünk. Most új, kísérletező szemlélet uralkodik Krasnodarban, ahol igyekeznek figyelemmel követni a világ piacának igényeit.
Ha meglesznek a fekete tenger azon partján legtöbbet mutató szőlőfajták, kihasználják a rengeteg napsütéses órát, és odafigyelnek a dűlők telepítésétől a palackozásig mindenre, készséggel elhihető, hogy remek pezsgőket tudnak majd csinálni. Egyelőre azonban az Abrau-Durso csak egy misztikus kirándulás az ígéret földjére.
Az arisztokraták mindig szerették a pezsgőt. A cároktól pedig nem lehet elvitatni, hogy igazi arisztokraták voltak. Már századokkal ezelőtt francia mesterekkel készíttették a pezsgőt Oroszországban.
A Fekete-tenger partján, Krasnodarban kiváló buborékos borok készültek a 20. század elején. Aztán a második világháború után történt némi szemléletváltás – de ezt mi is ismerjük. A minőség fejjel állt a földbe, és nem is próbálkozott szinte senki azzal, hogy az egykor fantasztikus pezsgőket készítő Abrau-Durso ismét a régi fényében tündököljön.
Egészen 2006-ig, amikor egy Boris Titov nevű befektető elhatározta, hogy újra jó habzó borokat csinálnak majd a tengerparton. Ehhez külföldi szakemberekre volt szükség, ezért nem oroszul, oroszoktól hallgattuk a pezsgőházról szóló előadást, hanem egy francia (Fabian Lorenzon) és egy portugál (Nuno Terrao) szakembertől.
A borokról sajnos sokat nem tudunk elmondani, hiszen tartályos tételek mellett csak egy tradicionális eljárással készített pezsgőt kóstolhattunk. Minden korrekt volt, de aki katarzisra számított, annak csalódnia kellett. Talán csak nálunk él annyira a mítosz, hogy az orosz pezsgőt csak a legnagyobbak között lehet emlegetni… (Van, aki még az itthon készültet is próbálják orosznak feltűntetni…) Bizonyára nem.
Az orosz pince francia és portugál munkatársának előadásából érdekes kép bontakozott ki. Adott egy nagy múltra visszatekintő pezsgőpincészet, amely 600 hektár saját szőlővel rendelkezik. Tavaly nagyjából 20 millió palack pezsgőt készítettek, jövőre 24 milliót terveznek. A Kreml beszállítói, az Abrau-Durso nagyon elismert brand Oroszországban, mégis, az előadás nagy részében arról beszéltek, hogy az eddigiekkel ellentétben most már tényleg csak jó pezsgőt csinálnak majd.
„Le kell számolni a múlt hibáival” – mondta Fabian Lorenzon, miközben arról beszélt, hogy nincsenek tipikus szőlőfajták az ő borvidékükön, nincsen szőlőtermesztési hagyomány, Oroszországban nem értik, hogy jó terméket csak kiváló alapanyagból lehet készíteni. Minimum 10 országba exportálnak pezsgőt, és közben arról is hallottunk, hogy igyekezni kell úgy változtatni a pezsgőiken, hogy ne csak az orosz piacon állják meg a helyüket. Összetettek a problémák.
Ha elolvassuk az Abrau-Durso történetét, egy előkelő, csillogó és nagyon fordulatos história elevenedik meg előttünk. Most új, kísérletező szemlélet uralkodik Krasnodarban, ahol igyekeznek figyelemmel követni a világ piacának igényeit.
Ha meglesznek a fekete tenger azon partján legtöbbet mutató szőlőfajták, kihasználják a rengeteg napsütéses órát, és odafigyelnek a dűlők telepítésétől a palackozásig mindenre, készséggel elhihető, hogy remek pezsgőket tudnak majd csinálni. Egyelőre azonban az Abrau-Durso csak egy misztikus kirándulás az ígéret földjére.
