A Nemzeti Vám- és Adóhivatal ellenőrzéseket ígér a magyarországi lisztpiac negyedét-ötödét érinthető áfacsalási botrány miatt - írja a napi.hu.
A botrányban a malomipari cégek is veszítenek, hiszen a saját termékük kerül a gyári árnál olcsóbban a polcokra.
Nem marad legális élelmiszeripar?
A Magyar Gabonaszövetség elnöke és a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, Lakatos Zoltán mondta el a lapnak, hogy a lisztpiacon azért kisebb méreteket ölt az áfacsalás - ott nagyjából 20-25%-os, amíg a cukorpiacon 80-90%-os.
Lakatos szerint azon felül, hogy ezzel rengeteget veszítenek a gyártók, félő, hogy nem marad majd működőképes a magyarországi legális élelmiszeripar.
A szemes termékek esetében úgynevezett fordított áfafizetést vezettek be, ami megtisztította a piacot, emiatt hasonlót terveznek a liszt esetében is - a szakemberek szeretnék, ha a kormány csökkentené az áfát. Így a lakosság 1,5-1,7 milliárd forintot spórolhatna. Ezzel szemben jelenleg nagyjából 3 milliárdra becsülik az elcsalt, illetve be nem fizetett áfát.
Már az adóhivatal is tud a csalásról
Lakatos Zoltán a szomszédos Romániát hozta fel példának, ahol 9%-ra csökkentették a pékáruk és a liszt áfáját. Szerinte akár az is előfordulhat a jövőben, ami a húsiparban, ahol rengeteg húsüzemnek kellett bezárnia. A magyarországi malomiparban jelenleg 12-13 a résztvevők száma.
A csalások általában ugyanazokat a sémákat követik. Ezek az áruk mind nehezen azonosítható, ömlesztve szállított, nem romlandó termékek közül kerülnek ki. Az adóhivatal szerint nincs arra lehetőség, hogy az egyes terméktípusokra részletesen szolgáltassanak adatot arról, hogy az adott részpiacokon mekkora az áfacsalás mértéke.
Nem egyszer fordul elő, hogy az exportált árut egy-két héttel később találják meg újra a magyarországi polcokon 10 forinttal olcsóbban annál, mint amennyiért korábban értékesítették. A hasonló folyamatok során a malmokból a lisztet nettó áron vásárolják meg, majd más cégeket bevonva, áfás árral együtt adják el a kiskereskedelemnek, de az ekkor felszámított áfát nem fizetik be az adóhivatalnak.
A NAV az ellenőrzések fokozását és a szállítmányok nyomon követését javasolja megoldásnak, de a legális piaci szereplők is információval tudnak szolgálni a csalási tevékenységekről. Az ellenőrzési folyamatban jelentős szerepe van a nemrég bevezetett e-útdíj rendszernek is, ami leellenőrizhetővé teszi a közúti szállítást, ez pedig segíthet a visszaélések felderítésében.
A botrányban a malomipari cégek is veszítenek, hiszen a saját termékük kerül a gyári árnál olcsóbban a polcokra.
Nem marad legális élelmiszeripar?
A Magyar Gabonaszövetség elnöke és a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, Lakatos Zoltán mondta el a lapnak, hogy a lisztpiacon azért kisebb méreteket ölt az áfacsalás - ott nagyjából 20-25%-os, amíg a cukorpiacon 80-90%-os.
Lakatos szerint azon felül, hogy ezzel rengeteget veszítenek a gyártók, félő, hogy nem marad majd működőképes a magyarországi legális élelmiszeripar.
A szemes termékek esetében úgynevezett fordított áfafizetést vezettek be, ami megtisztította a piacot, emiatt hasonlót terveznek a liszt esetében is - a szakemberek szeretnék, ha a kormány csökkentené az áfát. Így a lakosság 1,5-1,7 milliárd forintot spórolhatna. Ezzel szemben jelenleg nagyjából 3 milliárdra becsülik az elcsalt, illetve be nem fizetett áfát.
Már az adóhivatal is tud a csalásról
Lakatos Zoltán a szomszédos Romániát hozta fel példának, ahol 9%-ra csökkentették a pékáruk és a liszt áfáját. Szerinte akár az is előfordulhat a jövőben, ami a húsiparban, ahol rengeteg húsüzemnek kellett bezárnia. A magyarországi malomiparban jelenleg 12-13 a résztvevők száma.
A csalások általában ugyanazokat a sémákat követik. Ezek az áruk mind nehezen azonosítható, ömlesztve szállított, nem romlandó termékek közül kerülnek ki. Az adóhivatal szerint nincs arra lehetőség, hogy az egyes terméktípusokra részletesen szolgáltassanak adatot arról, hogy az adott részpiacokon mekkora az áfacsalás mértéke.
Nem egyszer fordul elő, hogy az exportált árut egy-két héttel később találják meg újra a magyarországi polcokon 10 forinttal olcsóbban annál, mint amennyiért korábban értékesítették. A hasonló folyamatok során a malmokból a lisztet nettó áron vásárolják meg, majd más cégeket bevonva, áfás árral együtt adják el a kiskereskedelemnek, de az ekkor felszámított áfát nem fizetik be az adóhivatalnak.
A NAV az ellenőrzések fokozását és a szállítmányok nyomon követését javasolja megoldásnak, de a legális piaci szereplők is információval tudnak szolgálni a csalási tevékenységekről. Az ellenőrzési folyamatban jelentős szerepe van a nemrég bevezetett e-útdíj rendszernek is, ami leellenőrizhetővé teszi a közúti szállítást, ez pedig segíthet a visszaélések felderítésében.
0 Megjegyzések