Közösségi főiskolákat létesítene a felsőoktatási államtitkárság. Olyan érettségizett fiatalok kerülhetnének be, akik a középiskolában még nem mutatták meg oroszlánkörmeiket - fogalmazott Klinghammer István államtitkár.

M1 - Profiltisztítást szeretne a hazai felsőoktatásban Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tisztségviselője a Ma reggelben azt mondta, ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy minden intézmény azt oktassa, amiért létrehozták.  Az egyetemek feladata, hogy az ismeretlenben való tájokozódásra készítse fel a hallgatókat, tehát a tudomány továbbvitelére, a főiskolák hivatása pedig a tudomány, illetve a legkorszerűbb ismeretek gyakorlati alkalmazásának elősegítése. „Körülbelül ezt a tendenciát kellene felvennünk, hogy ne legyen olyan keveredés, ami most van” – fogalmazott. Az államtitkár szerint ma az a helyzet, hogy egyes egyetemeken főiskolai jellegű oktatás folyik, míg főiskolák arra törekednek, hogy egyetemi szintű képzést nyújtsanak.

Klinghammer István hozzátette, amikor a hallgatók létszáma utáni normatív finanszírozás volt, érthetően minden felsőoktatási intézmény célja volt, hogy minél több fiatalt vonzzon magához. Ennek az volt a módja, hogy szükség esetén bővítették a profiljukat, vagyis új tárgyakat, szakokat hirdetettek meg.

Az államtitkár szerint a profiltisztítás révén inkább az egyetemek gondoznák azokat a szakokat, ahol doktori iskola van, illetve mesterképzés folyik, valamint lennének a főiskolák, ahol a tudomány eredményeinek közvetlen alkalmazására képezik a hallgatókat. Sőt, lenne egy harmadik típus is, az úgynevezett közösségi főiskola. Ezek az intézmények különböző képzéseket kínálnának a 20-30 kilométeres körzetükben élőknek, emelve ezzel a környéken az általános műveltséget, életminőséget. Olyan szakokat oktatatnának – akár felsőoktatási szakképzés keretében –, illetve olyan szakembereket képeznének, akikre ott helyben szükség van.

A közösségi főiskolákba olyan érettségizett fiatalok kerülhetnének, akik a középiskolában még nem mutatták meg az oroszlánkörmeiket, vagy nincs elég önbizalmuk – mondta az államtitkár, aki egyúttal hangsúlyozta, ez a rendszer felülről nyitott lenne, a közösségi főiskolák hallgatói továbbmehetnének magasabb szintű felsőoktatási képzésekre.  „Lépésenként közelítenék a tudomány fellegvárát a hallgatók, mindegyik kipróbálhatná magát, hogy éppen mire képes” – fogalmazott. Hozzátette: a közösségi főiskolán nagyon sok olyan szak lenne, amely nem diplomával, hanem bizonyítvánnyal járna, hiszen kétéves stúdiumról van szó.

Klinghammer István arra is felhívta a figyelmet, hogy Nyugat-Európában a felsőoktatási szakképzések hallgatóit is beszámítják a felsőoktatásban résztvevők közé, ezért jöhetnek ki a magyarországinál magasabb arányok.

Arra a kérdésre, hogy mikortól alakulhatnak meg a közösségi főiskolák, az államtitkár azt mondta, a váltóállítást már idén ősszel, illetve télen meg kell csinálni, majd további egy-két év szükséges. Nagy rendszert kell megmozdítani, és a felnövő ifjúságot is hozzá kell szoktatni, hogy mi felé megy a világ – fogalmazott a Ma reggelben Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár.