Moszkva - Az orosz duma elnöke emberi jogi harcosnak tartja Edward Snowdent, és szerinte biztosítani kell számára a politikai menedékjogot Oroszországban. Szergej Nariskin a Rosszija 24 állami hírtelevíziónak nyilatkozott pénteken az Egyesült Államok által hazaárulással vádolt informatikus aznap bejelentett menedékkérésére reagálva.
Az orosz törvényhozás alsóházának élén álló politikus arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államokban, amely több országtól is kérte Snowden kiadatását, több helyen érvényben van a halálbüntetés, és ez fenyegetheti az amerikai férfit is, aki a világon milliók jogaiért állt ki.
"Mi egyszerűen nem engedhetjük meg (a kiadását)" - mondta a politikus. Szerinte Oroszországnak meg kell adnia Edward Snowdennek a politikai menedékjogot, akár ideiglenesen is. Utalt rá, hogy az Oroszországi Föderáció alkotmánya, törvényei ezt lehetővé teszik, azok teljes mértékben megfelelnek a nemzetközi jogi normáknak, amelyek az állampolgárok alapvető jogaiért kiálló személyeket védik.
Oroszország és az Egyesült Államok között nincs érvényben kiadatási egyezmény.
Nariskin hozzátette, hogy mindazonáltal az amerikai hírszerzés titkos adatgyűjtéséről információkat kiszivárogtató férfinak szigorúan be kell tartani az orosz államfő szabta feltételeket. Vlagyimir Putyin július elsején egyebek között kijelentette, "Snowden csak akkor maradhat Oroszországban, ha felhagy azzal, hogy kárt okoz amerikai partnereinknek".
A moszkvai Seremetyjevo repülőtér tranzitzónájában 19. napja tartózkodó informatikus pénteken orosz és nemzetközi jogvédő szervezetek képviselőivel és ügyvédekkel találkozva kijelentette: nem volt, és továbbra sem áll szándékában, hogy ártson hazájának.
Snowden politikai menedékjogot kért Oroszországban, de azt is közölte, hogy később Dél-Amerikában kíván letelepedni. Az orosz migrációs szolgálatnál közölték, hogy még nem kapták meg Snowden kérelmét.
Anatolij Kucserena orosz ügyvéd, aki vállalta hogy segít az amerikainak, a Rosszija 24 hírtelevízióban azt mondta, szerinte több hetet vehet igénybe Snowden menedékkérelmének vizsgálata, illetve annak teljesítése.
Mihail Fedotov, az orosz államfő mellett működő emberi jogi tanács elnöke kitart amellett, hogy Snowden ügyével az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának kellene foglalkoznia. "Nem kell őt kiadni, nem kell üldözni, ez az ember a köz érdekében cselekedett. Ami a politikai menedékjog megadását illeti, ezt a kérdést megfelelő módon kell megoldani, s nem mexikói szappanopera-stílusban". Fedotov szavai szerint az, hogy Snowden korábban egyszer már kérte a menedékjog megadását Oroszországtól, majd meggondolta magát, visszavonta kérelmét, s most újra erről beszélt, azt mutatja, hogy "szeleburdi" emberről van szó.
Vlagyimir Lukin, az orosz törvényhozás mellett működő emberi jogi biztos - aki szintén részt vett a volt amerikai titkosszolgálati alkalmazottal lezajlott találkozón - elmondta, hogy Snowden semmilyen papírt nem adott át nekik, csak felolvasta bejelentését, és kérte segítségüket. Közölte, hogy a fiatal férfinak előbb orosz menekültstátust kell kérnie, utána pedig fordulhat az ENSZ főbiztosságához, hogy nemzetközi menekültstátust nyerjen el és útiokmányokat kapjon.
Oroszország 1992-ben csatlakozott ENSZ 1951-es Menekültügyi Egyezményéhez és annak 1967-ben elfogadott jegyzőkönyvéhez. Az Oroszországi Föderációban a külföldieknek, vagy hontalan személyeknek több módon biztosíthatnak menedékjogot: eleget tehetnek a politikai menedékjog iránti kérelmének, menekültnek ismerhetik el, illetve ideiglenes menedékjogot biztosíthatnak számára.
Az orosz törvényhozás alsóházának élén álló politikus arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államokban, amely több országtól is kérte Snowden kiadatását, több helyen érvényben van a halálbüntetés, és ez fenyegetheti az amerikai férfit is, aki a világon milliók jogaiért állt ki.
"Mi egyszerűen nem engedhetjük meg (a kiadását)" - mondta a politikus. Szerinte Oroszországnak meg kell adnia Edward Snowdennek a politikai menedékjogot, akár ideiglenesen is. Utalt rá, hogy az Oroszországi Föderáció alkotmánya, törvényei ezt lehetővé teszik, azok teljes mértékben megfelelnek a nemzetközi jogi normáknak, amelyek az állampolgárok alapvető jogaiért kiálló személyeket védik.
Oroszország és az Egyesült Államok között nincs érvényben kiadatási egyezmény.
Nariskin hozzátette, hogy mindazonáltal az amerikai hírszerzés titkos adatgyűjtéséről információkat kiszivárogtató férfinak szigorúan be kell tartani az orosz államfő szabta feltételeket. Vlagyimir Putyin július elsején egyebek között kijelentette, "Snowden csak akkor maradhat Oroszországban, ha felhagy azzal, hogy kárt okoz amerikai partnereinknek".
A moszkvai Seremetyjevo repülőtér tranzitzónájában 19. napja tartózkodó informatikus pénteken orosz és nemzetközi jogvédő szervezetek képviselőivel és ügyvédekkel találkozva kijelentette: nem volt, és továbbra sem áll szándékában, hogy ártson hazájának.
Snowden politikai menedékjogot kért Oroszországban, de azt is közölte, hogy később Dél-Amerikában kíván letelepedni. Az orosz migrációs szolgálatnál közölték, hogy még nem kapták meg Snowden kérelmét.
Anatolij Kucserena orosz ügyvéd, aki vállalta hogy segít az amerikainak, a Rosszija 24 hírtelevízióban azt mondta, szerinte több hetet vehet igénybe Snowden menedékkérelmének vizsgálata, illetve annak teljesítése.
Mihail Fedotov, az orosz államfő mellett működő emberi jogi tanács elnöke kitart amellett, hogy Snowden ügyével az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának kellene foglalkoznia. "Nem kell őt kiadni, nem kell üldözni, ez az ember a köz érdekében cselekedett. Ami a politikai menedékjog megadását illeti, ezt a kérdést megfelelő módon kell megoldani, s nem mexikói szappanopera-stílusban". Fedotov szavai szerint az, hogy Snowden korábban egyszer már kérte a menedékjog megadását Oroszországtól, majd meggondolta magát, visszavonta kérelmét, s most újra erről beszélt, azt mutatja, hogy "szeleburdi" emberről van szó.
Vlagyimir Lukin, az orosz törvényhozás mellett működő emberi jogi biztos - aki szintén részt vett a volt amerikai titkosszolgálati alkalmazottal lezajlott találkozón - elmondta, hogy Snowden semmilyen papírt nem adott át nekik, csak felolvasta bejelentését, és kérte segítségüket. Közölte, hogy a fiatal férfinak előbb orosz menekültstátust kell kérnie, utána pedig fordulhat az ENSZ főbiztosságához, hogy nemzetközi menekültstátust nyerjen el és útiokmányokat kapjon.
Oroszország 1992-ben csatlakozott ENSZ 1951-es Menekültügyi Egyezményéhez és annak 1967-ben elfogadott jegyzőkönyvéhez. Az Oroszországi Föderációban a külföldieknek, vagy hontalan személyeknek több módon biztosíthatnak menedékjogot: eleget tehetnek a politikai menedékjog iránti kérelmének, menekültnek ismerhetik el, illetve ideiglenes menedékjogot biztosíthatnak számára.
0 Megjegyzések