Brüsszel - Őszi előre hozott választással számol a luxemburgi miniszterelnök, akinek a kormánykoalíciója összeomlott különböző titkosszolgálati botrányok miatt.
A tisztséget 18 esztendeje betöltő Jean-Claude Juncker ezt a csütörtöki rendkívüli kormányülés után közölte újságírókkal. Mint mondta, az előállt helyzetben a további lépésekről kíván beszélni Henri nagyherceggel. Az államfő döntését Juncker nem kívánta megelőlegezni, de a luxemburgi politikai naptár és határidők ismeretében október 20. az egyik lehetséges dátum arra, hogy urnákhoz szólítsák a félmillió lakosú gazdag nyugat-európai ország lakosságát. Az eredeti menetrend szerint csak jövő tavasszal lett volna esedékes a választás.
Guy Schiller kormányszóvivő nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy a kormány egyelőre nem mondott le, a miniszterek őszig ellátják hivatalukat. Ezt megerősítette Etienne Schneider, a koalíciót felmondó szocialisták gazdasági minisztere is, aki azt mondta: "addig minden marad a régiben".
A szocialisták annak nyomán vonták meg szerdán a bizalmat a keresztényszociális pártállású Junckertől, hogy a múlt pénteken egy parlamenti vizsgáló bizottság megállapította: az elmúlt években számos törvénytelenséget követtek el a luxemburgi titkosszolgálat emberei. Jogellenesen hallgattak le beszélgetéseket, korrupcióra utaló, gyanús luxusautó-adásvételi ügyletekbe bonyolódtak (állami beszerzés után ezek a kocsik rövid időn belül a magánpiacon találtak gazdára), pedofília vádját igyekeztek rábizonyítani egy főügyészre, illetve nem egyértelműen beigazolódott, ám komolyan felmerült gyanú szerint - bár ez még a nyolcvanas években, tehát jóval Juncker miniszterelnöksége előtt történt - milliós károkat okozó, kisebb pokolgépes merényleteket is elkövethettek annak érdekében, hogy "alátámasszák" a növekvő rendvédelmi költségvetési igényeket.
Az ő hivatali ideje alatt történt visszaélésekért Junckernek, akinek kormányfőként a titkosszolgálatok felügyelete is a feladata, vállalnia kell a poltikai felelősséget - mondták ki a szocialisták. Ezzel - bármennyire ékesszólóan is védekezett szerdán Juncker a témának szentelt parlamenti vitában - a "fekete-vörös" koalíció sorsa megpecsételődött. A miniszterelnök még azzal zárta bő két órás szónoklatát, hogy nem lát okot arra, miért kellene távoznia, ám a fagyosan elutasító reakciókat érzékelve estére bejelentette: tudomásul veszi, hogy nem csupán a liberálisok, a zöldek és a jobboldali populisták, hanem a szociáldemokraták is megvonták tőle a bizalmat.
Juncker beszámolója szerint egyébként 2000 óta összesen öt illegális beszélgetésrögzítés történt. Ezek egyikének ő maga volt a szenvedő alanya: 2007-ben Marco Mille, a luxemburgi titkosszolgálat akkori főnöke a Junckerrel folytatott beszélgetését vette fel titokban, egy karórának álcázott készülékkel. Erről ő csak jóval később szerzett tudomást, de akkor sem azonnal távolította el beosztásából a túlságosan "önjáróvá" vált kémfőnököt.
Az 58 éves Jean-Claude Juncker az európai integrációs folyamat egyik kiemelkedően fontos személyisége. Oroszlánrésze volt a maastrichti szerződés kidolgozásában, az euró létrehozásában. Több mint hét éven át elnökölt a közös fizetőeszközt használó országok pénzügyminisztereinek tanácskozásain.
Robert Daul, az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának vezetője csütörtökön nyilatkozatban méltatta Juncker érdemeit, kiemelve a luxemburgi politikus mély elkötelezettségét Európa közös ügyei mellett.
Juncker a franciaországi Strasbourgban folytatott jogi tanulmányokat. A megszerzett ügyvédi képesítését azonban soha nem használta, hanem rögtön politikával kezdett foglalkozni. Már 1984-ben, harminc éves korában megválasztották parlamenti képviselőnek. Most, háta mögött 18 évi miniszterelnöki tapasztalattal, ő az EU-országok legrégebben hivatalban levő kormányfője.
Az európai politikai porondon vívott csatái közül a legemlékezetesebb az volt, amikor békített, mégpedig eredményesen: 1996-ban egy tanácskozáson sikerrel elsimította Helmut Kohl német kancellár és Jacques Chirac francia elnök nézeteltérését az úgynevezett stabilitási paktum kérdésében. A nemzetközi sajtó akkor "Dublin hőseként" ünnepelte.
Juncker 2002-ben megkapta a francia Becsületrendet, 2003-ban Trier német város díszpolgárává választották, 2006-ban elnyerte a nagy becsben álló aacheni Károly Díjat.
A tisztséget 18 esztendeje betöltő Jean-Claude Juncker ezt a csütörtöki rendkívüli kormányülés után közölte újságírókkal. Mint mondta, az előállt helyzetben a további lépésekről kíván beszélni Henri nagyherceggel. Az államfő döntését Juncker nem kívánta megelőlegezni, de a luxemburgi politikai naptár és határidők ismeretében október 20. az egyik lehetséges dátum arra, hogy urnákhoz szólítsák a félmillió lakosú gazdag nyugat-európai ország lakosságát. Az eredeti menetrend szerint csak jövő tavasszal lett volna esedékes a választás.
Guy Schiller kormányszóvivő nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy a kormány egyelőre nem mondott le, a miniszterek őszig ellátják hivatalukat. Ezt megerősítette Etienne Schneider, a koalíciót felmondó szocialisták gazdasági minisztere is, aki azt mondta: "addig minden marad a régiben".
A szocialisták annak nyomán vonták meg szerdán a bizalmat a keresztényszociális pártállású Junckertől, hogy a múlt pénteken egy parlamenti vizsgáló bizottság megállapította: az elmúlt években számos törvénytelenséget követtek el a luxemburgi titkosszolgálat emberei. Jogellenesen hallgattak le beszélgetéseket, korrupcióra utaló, gyanús luxusautó-adásvételi ügyletekbe bonyolódtak (állami beszerzés után ezek a kocsik rövid időn belül a magánpiacon találtak gazdára), pedofília vádját igyekeztek rábizonyítani egy főügyészre, illetve nem egyértelműen beigazolódott, ám komolyan felmerült gyanú szerint - bár ez még a nyolcvanas években, tehát jóval Juncker miniszterelnöksége előtt történt - milliós károkat okozó, kisebb pokolgépes merényleteket is elkövethettek annak érdekében, hogy "alátámasszák" a növekvő rendvédelmi költségvetési igényeket.
Az ő hivatali ideje alatt történt visszaélésekért Junckernek, akinek kormányfőként a titkosszolgálatok felügyelete is a feladata, vállalnia kell a poltikai felelősséget - mondták ki a szocialisták. Ezzel - bármennyire ékesszólóan is védekezett szerdán Juncker a témának szentelt parlamenti vitában - a "fekete-vörös" koalíció sorsa megpecsételődött. A miniszterelnök még azzal zárta bő két órás szónoklatát, hogy nem lát okot arra, miért kellene távoznia, ám a fagyosan elutasító reakciókat érzékelve estére bejelentette: tudomásul veszi, hogy nem csupán a liberálisok, a zöldek és a jobboldali populisták, hanem a szociáldemokraták is megvonták tőle a bizalmat.
Juncker beszámolója szerint egyébként 2000 óta összesen öt illegális beszélgetésrögzítés történt. Ezek egyikének ő maga volt a szenvedő alanya: 2007-ben Marco Mille, a luxemburgi titkosszolgálat akkori főnöke a Junckerrel folytatott beszélgetését vette fel titokban, egy karórának álcázott készülékkel. Erről ő csak jóval később szerzett tudomást, de akkor sem azonnal távolította el beosztásából a túlságosan "önjáróvá" vált kémfőnököt.
Az 58 éves Jean-Claude Juncker az európai integrációs folyamat egyik kiemelkedően fontos személyisége. Oroszlánrésze volt a maastrichti szerződés kidolgozásában, az euró létrehozásában. Több mint hét éven át elnökölt a közös fizetőeszközt használó országok pénzügyminisztereinek tanácskozásain.
Robert Daul, az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának vezetője csütörtökön nyilatkozatban méltatta Juncker érdemeit, kiemelve a luxemburgi politikus mély elkötelezettségét Európa közös ügyei mellett.
Juncker a franciaországi Strasbourgban folytatott jogi tanulmányokat. A megszerzett ügyvédi képesítését azonban soha nem használta, hanem rögtön politikával kezdett foglalkozni. Már 1984-ben, harminc éves korában megválasztották parlamenti képviselőnek. Most, háta mögött 18 évi miniszterelnöki tapasztalattal, ő az EU-országok legrégebben hivatalban levő kormányfője.
Az európai politikai porondon vívott csatái közül a legemlékezetesebb az volt, amikor békített, mégpedig eredményesen: 1996-ban egy tanácskozáson sikerrel elsimította Helmut Kohl német kancellár és Jacques Chirac francia elnök nézeteltérését az úgynevezett stabilitási paktum kérdésében. A nemzetközi sajtó akkor "Dublin hőseként" ünnepelte.
Juncker 2002-ben megkapta a francia Becsületrendet, 2003-ban Trier német város díszpolgárává választották, 2006-ban elnyerte a nagy becsben álló aacheni Károly Díjat.
0 Megjegyzések