Budapest - A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerint az új polgári törvénykönyv cselekvőképességi szabályai - amelyet az eredeti, jogász professzorok által készített szakmai tervezettel egyezően fogadott el az Országgyűlés - jelentős előrelépést jelentenek a hatályos Ptk. szabályaihoz képest. A tárca ezt arra reagálva közölte az MTI-vel, hogy Szabó Máté alapjogi biztos hivatala vasárnap bejelentette: az ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordul a szabályozás kapcsán.
A KIM közleményében hangsúlyozta: a cselekvőképességet a jövőben már nem lehet teljesen, általánosan és véglegesen kizárni, hanem csak egyes ügycsoportokra, és 5 éves felülvizsgálat kötelezettségével lehet korlátozni.
Az új polgári törvénykönyvet előkészítő kodifikációs bizottság - a jogaik gyakorlásában korlátozottak védelme érdekében - szükségesnek tartotta a cselekvőképességet korlátozó gondnokság intézményének fenntartását - mutatott rá a tárca.
Mint írták, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium meglepetéssel értesült arról, hogy Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa a még hatályba sem lépett új polgári törvénykönyv cselekvőképességet korlátozó rendelkezéseit támadja az Alkotmánybíróságon, amikor az évtizedek óta hatályban lévő régi polgári törvénykönyv nemcsak a cselekvőképesség korlátozását, hanem a kizárását is lehetővé teszi.
"Nem feltételezzük, hogy a hatályos szabályok elkerülték volna Szabó Máté figyelmét, de nem értjük, hogy hatéves hivatali ideje alatt miért nem talált módot az ombudsman arra, hogy a Ptk. alkotmányosságát megkérdőjelezze" - fogalmaztak a közleményben.
Szabó Máté hivatala vasárnap közölte az MTI-vel, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult az alapvető jogok biztosa, mert álláspontja szerint alapjogsértő és ellentétes a nemzetközi emberi jogi normákkal is a teljesen korlátozó gondnokság alatt álló, jellemzően fogyatékossággal élő emberek nyilatkozatainak automatikus semmissége, illetve a legszemélyesebb döntések megtételének általános kizárása.
A KIM közleményében hangsúlyozta: a cselekvőképességet a jövőben már nem lehet teljesen, általánosan és véglegesen kizárni, hanem csak egyes ügycsoportokra, és 5 éves felülvizsgálat kötelezettségével lehet korlátozni.
Az új polgári törvénykönyvet előkészítő kodifikációs bizottság - a jogaik gyakorlásában korlátozottak védelme érdekében - szükségesnek tartotta a cselekvőképességet korlátozó gondnokság intézményének fenntartását - mutatott rá a tárca.
Mint írták, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium meglepetéssel értesült arról, hogy Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa a még hatályba sem lépett új polgári törvénykönyv cselekvőképességet korlátozó rendelkezéseit támadja az Alkotmánybíróságon, amikor az évtizedek óta hatályban lévő régi polgári törvénykönyv nemcsak a cselekvőképesség korlátozását, hanem a kizárását is lehetővé teszi.
"Nem feltételezzük, hogy a hatályos szabályok elkerülték volna Szabó Máté figyelmét, de nem értjük, hogy hatéves hivatali ideje alatt miért nem talált módot az ombudsman arra, hogy a Ptk. alkotmányosságát megkérdőjelezze" - fogalmaztak a közleményben.
Szabó Máté hivatala vasárnap közölte az MTI-vel, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult az alapvető jogok biztosa, mert álláspontja szerint alapjogsértő és ellentétes a nemzetközi emberi jogi normákkal is a teljesen korlátozó gondnokság alatt álló, jellemzően fogyatékossággal élő emberek nyilatkozatainak automatikus semmissége, illetve a legszemélyesebb döntések megtételének általános kizárása.
0 Megjegyzések