Szekszárd - A holokauszt áldozataira emlékeztek vasárnap Szekszárdon, ahonnan 1944-ben hatszáz embert hurcoltak el a náci haláltáborokba.
A szekszárdi izraelita hitközség, a Magyar-Izraeli Baráti Társaság és a tolnai megyeszékhely által közösen szervezett, a holokauszt 69. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Schönberger András pécsi főrabbi arról beszélt, hogy nem egy "őrült eszmét követő idegen sereg", hanem hosszú folyamat, a szeretet hiánya és a gyűlölet ereje vezetett a holokauszthoz.
Az egykori szekszárdi zsinagógából kialakított Művészetek Házában, a körülbelül nyolcvan emlékező előtt a főrabbi emlékeztetett arra: Szekszárd akkori polgármestere nemet mondott a gettó felállítására, de a hatóságok együttműködtek az emberek összegyűjtésében. Úgy fogalmazott, "a hivatalnokok tudták, hogy a legfőbb úr nem mond ennek ellent".
"Horthy, akit ma zsidómentőnek mondanak, nem mentette a zsidókat, hanem hagyta, hogy elvigyék őket. Az, hogy megtiltotta, hogy a budapesti zsidókat elvigyék, az csak arra tanulság, hogy ereje még volt" - mondta Schönberger András.
Horváth István (Fidesz-KDNP), Szekszárd polgármestere felidézte: bár 1944-ben vitéz Vendel István polgármester nem engedett gettót létesíteni a városban, térségi szinten nem tudott gátat szabni az eseményeknek. Hatvankilenc éve, július második vasárnapján Szekszárdról, Tolnáról, Faddról, Decsről és Őcsényből bonyhádi, bajai és pécsi gettók közbeiktatásával mintegy hatszáz embert hurcoltak el Auschwitzba és Matthausenbe - tette hozzá.
Kiemelte, a holokausztra emlékezni kell, az emlékeket tovább kell adni, tanítani kell, hogy minden gyermek és fiatal tisztában legyen az emberiség múltjának egyik legnagyobb szégyenfoltjával.
Az ünnepség után a volt zsinagóga előtt álló holokauszt-emlékműnél a hitközség, a baráti társaság képviselői és hozzátartozók tették le az emlékezés koszorúit, köveit; a megyeszékhely önkormányzatának nevében Horváth István, a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében Krémer György helyezett el koszorút.
A szekszárdi izraelita hitközség, a Magyar-Izraeli Baráti Társaság és a tolnai megyeszékhely által közösen szervezett, a holokauszt 69. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Schönberger András pécsi főrabbi arról beszélt, hogy nem egy "őrült eszmét követő idegen sereg", hanem hosszú folyamat, a szeretet hiánya és a gyűlölet ereje vezetett a holokauszthoz.
Az egykori szekszárdi zsinagógából kialakított Művészetek Házában, a körülbelül nyolcvan emlékező előtt a főrabbi emlékeztetett arra: Szekszárd akkori polgármestere nemet mondott a gettó felállítására, de a hatóságok együttműködtek az emberek összegyűjtésében. Úgy fogalmazott, "a hivatalnokok tudták, hogy a legfőbb úr nem mond ennek ellent".
"Horthy, akit ma zsidómentőnek mondanak, nem mentette a zsidókat, hanem hagyta, hogy elvigyék őket. Az, hogy megtiltotta, hogy a budapesti zsidókat elvigyék, az csak arra tanulság, hogy ereje még volt" - mondta Schönberger András.
Horváth István (Fidesz-KDNP), Szekszárd polgármestere felidézte: bár 1944-ben vitéz Vendel István polgármester nem engedett gettót létesíteni a városban, térségi szinten nem tudott gátat szabni az eseményeknek. Hatvankilenc éve, július második vasárnapján Szekszárdról, Tolnáról, Faddról, Decsről és Őcsényből bonyhádi, bajai és pécsi gettók közbeiktatásával mintegy hatszáz embert hurcoltak el Auschwitzba és Matthausenbe - tette hozzá.
Kiemelte, a holokausztra emlékezni kell, az emlékeket tovább kell adni, tanítani kell, hogy minden gyermek és fiatal tisztában legyen az emberiség múltjának egyik legnagyobb szégyenfoltjával.
Az ünnepség után a volt zsinagóga előtt álló holokauszt-emlékműnél a hitközség, a baráti társaság képviselői és hozzátartozók tették le az emlékezés koszorúit, köveit; a megyeszékhely önkormányzatának nevében Horváth István, a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében Krémer György helyezett el koszorút.
0 Megjegyzések