A nagy kérdés a fővárosban is az, hogy a
várhatóan vasárnap, rekordszinttel tetőző Duna átlépi-e a gátak, azaz
Budapesten a felső rakpartok tetejét. Az elmúlt 11-12 év alatt ez már a
harmadik olyan árvízi helyzet, amilyen a statisztikák alapján nem volt
várható.
A Magyarország felé tartó rendkívüli árhullám a Közép-Európában
lehullott irdatlan mennyiségű csapadék miatt alakult ki. A Duna felső
vízgyűjtőjén helyenként 400 milliméter csapadék esett rövid idő (10-14
nap) alatt, de körülbelül 200 mm mindenhol leesett.
Összehasonlításképpen: 2013 első negyedévében Magyarországon 250 mm volt
a csapadékátlag, és ez kiugróan csapadékos három hónapnak számított.
A sok esőt egy úgynevezett magassági hideg légörvény okozta, amely
igen kedvező feltételeket teremtett a csapadékképződéshez. Ezt a hatást
fokozta az Alpok, feláramlásra kényszerítve a levegőt.
Marad-e a folyó a hullámtéren?
"A kérdés nem az, hogy a mederben lehet-e tartani a Dunát, mert a
folyó már kilépett belőle. A kérdés az, hogy sikerül-e a hullámtéren
belül tartani a folyót" - mondja dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd
Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének kutatója. A hullámtér a
gátak között lévő rész, amely általában az ártérnek egy része.
Budapesten ez a rakpartok tetejét jelenti.
Fontos szempont, hogy ez az árhullám az Alpok vízgyűjtőiről, azaz szinte teljesen az országon kívülről érkezik. Ezért a hazai időjárás szinte elhanyagolható az árhullám mértékének szempontjából. (Nem ez a helyzet a Tiszánál, ahol a Kárpát-medencében lehulló csapadék meghatározó az árvíz alakulásában.)
Importált árvíz: a piros négyzetek jelzik a
dunai árhullám érkezését (3. fokú árvízvédelmi készültség), míg az
ország többi részén, például a Tiszán nincs készültség (forrás: http://www.vizugy.hu/)
Ez azt is jelenti, hogy a beérkező víz mennyisége viszonylag pontosan
megbecsülhető, azaz az árhullám mértéke jól előrejelezhető.
Plusz-mínusz néhány deciméter hibahatár itt is van, ami a jelenlegi
helyzetben akár probléma is lehet, tekintve, hogy az eddigi legmagasabb
vízállások is megdőlhetnek. A szabályozás szerint a gátak tetejének
(koronaszintjének) 1 méterrel kell a valaha mért legnagyobb vízszint
felett lennie.
A Duna menti települések nagy része a folyót kísérő teraszokra
települt, amelyek már ármentes területek. Budapest jelentős része
azonban az egykori széles ártérre épült, vagyis arra a területre, ahol a
folyó régebben árvíz idején szétterült. Az 1838-as nagy árvíz után
megpróbálták megemelni az egész belvárost, főleg a pesti oldalon, a
Kálvin-téren például 7 métert magasítottak. A nagyszabású tervet végül
nem sikerült teljesen megvalósítani.
A héten érkező "történelmi" árhullámra várva most megint az a kérdés a
fővárosban (is), hogy marad-e a Duna a hullámtérben, vagy kilép az
ártérre (a Római parton ez biztosan bekövetkezik, mert az most is
ártér).
Ennél nagyobb árhullámok is lehetnek
"Mindenki nagyon reméli, hogy a Duna a hullámtéren marad, hogy nem
lesznek töltésszakadások, és hogy az ideiglenes gátmagasítások
segítenek" - mondta az [origo]-nak Varga György, az Országos Vízügyi
Főigazgatóság vízkészlet-gazdálkodási referense. Budapesten a Római part
a legkritikusabb. A hétfői, hosszabb távú előrejelzések szerint azonban
víz nem fog átcsapni a rakpartokon, azaz nem jut be a város belsejébe. A
maximális vízállás ugyanis 870-880 centiméter lehet a fővárosban, ez
várhatóan vasárnapra esik majd.
Forrás: [origo] fotó
Az eddigi legmagasabb budapesti vízállás 860 cm volt 2002-ben. "Arra
nincs semmi biztosíték, hogy a jövőben nem lesznek ennél még nagyobb
árhullámok a Dunán, ahol nem lehet úgy védekezni, mint a Tiszánál.
Egyrészt jóval nagyobb víztömegről van szó, másrészt a legtöbb helyen
völgyben fut a folyó, így az ártéri tározás itt nem megoldás" - mondja
Nagy Balázs.
A Közép-Európa feletti magassági hideg légörvény a következő napokban
gyengül, a hatása fokozatosan megszűnik, de mire számíthatunk hosszabb
távon? "Kicsi az esély arra, hogy a mostani árhullámhoz vezető időjárási
helyzet megismétlődik, ugyanakkor az elmúlt 11-12 év alatt ez már a
harmadik olyan árvízi helyzet, amilyen a statisztikák alapján nem volt
várható" - mondja Varga György.
0 Megjegyzések