Nem könnyű pontosan megbecsülni, hányan is dohányoznak Magyarországon. Megközelítő számadatok szerint a felnőtt férfiak 34-46 százaléka, a nők 18-28 százaléka dohányzik. Ezzel Európa országai között a „középmezőnyben” foglaljuk el helyünket.

Míg a férfiak körében stagnálni látszik a dohányosok száma, addig a nők és fiatal korosztály esetében sajnos emelkedésről beszélhetünk. Ugyanakkor az első cigaretta elszívására az egyre korábbi életévekben kerül sor. Global Youth Tobacco Survey magyarországi eredményei szerint a 13-16 éves serdülők mintegy 33 százaléka dohányzik, 70 százalékuk pedig legalább egyszer próbálta már. Tudni kell, hogy a dohányzás miatti bekövetkezett halálozások a legproduktívabb életévekben következnek be. A Pénzügyminisztérium 2010-es költségvetési kimutatása alapján a jövedéki adó 30% a cigaretta eladásából származik

Az egész világot tekintve 1,22 milliárd ember dohányos. Ha ilyen ütemben növekszik ez a szám, akkor 2025-re 1,5–1,9 milliárd várható. A WHO szerint (2004) a világot érintő becslése alapján 58,8 millió halálesetből 5,4 millió hozható összefüggésbe a dohányzással.

Vallási rítusoktól a káros szenvedélyig

I.e. 5000-3000 körül kezdték el Dél-Amerikában a dohány termesztését, égetés útján keletkező füstjét már ekkor belélegezték. A kezdetekben ez még vallási rítusokhoz kötődött, a későbbiekben vált élvezeti cikké. Az észak-amerikai törzsek kereskedtek is vele, az indiánok gyógyszerként is alkalmazták más növények leveleivel, gyökereivel együtt keverve. Valószínűleg Kolumbusz hozhatta át Európába ezt a szokást, „eltanulva” az amerikai őslakosoktól.

Az ún. „barna aranyat” először 1612-ben John Rolf telepes (Jamestown) termelte sikeresen. A nikotin elnevezés Jean Nicot nevéből származik, aki 1560-ban mutatta be Franciaországban a dohányzást, ezután terjedt el Angliában is ez a szokás. Európai kereskedők révén Afrika is érintetté vált. Mindezek ellenére voltak olyan uralkodók, vallási vezetők, akik kritikával illették, tiltották a dohányzást (IV. Murád oszmán szultán, Chongzhen kínai császár, Japánban az Edo-korszak sógunátusa, 1634-ben a moszkvai pátriárka, VII. Orbán pápa, I. Jakab angol király), mégis a 17. században, Londonban mintegy 7000 dohánykereskedő dolgozott. Ezt követően a kereskedelemből származó bevétel lehetőségét, bizonyos uralkodók állami monopóliummá nyilvánították.

Hazánkban a dohány termesztése a török birodalom fennhatósága alatt vált elterjedté. A 19. század második felében került sor a cigaretta bevezetésére, melynek iparosítása James Bonsack nevéhez fűződik.

Számos híres személyiség gyújtott rá cigarettára, pipára vagy szivarra image-ének érdekében. Ilyen volt Jean Paul Sartre, Albert Einstein, Sztálin, Douglas MacArthur, Bertrand Russell és Bing Crosby, akik cigarettáztak, vagy Harold Wilson brit miniszterelnök, aki pipát szívott, Winston Churchill pedig szivarozott. Az Arthur Conan Doyle által életre keltett Sherlock Holmes detektív ugyanakkor mindhárom féle termékkel élt.

Napjainkban a fiatalok körében az első cigarettára való rágyújtás, illetve a dohányzás még mindig hasonló módon alakul ki, azaz a társaság, a közösség hatására, nehogy gyengének tartsák a fiatalt, vagy kiközösítsék.

A dohányzás egészségkárosító hatásai

Már az 1920-as években világossá vált a dohányzás és tüdőrák kapcsolata, az 1980-as évektől pedig a tudományos bizonyítékok száma egyre csak nő, és nem csupán a tüdőrák, hanem egyéb más betegségeket illetően is.                                                                          

Kimutatták a káros hatásokat az akaratukon kívüli passzív dohányosok körében is. A következményes megbetegedések plussz költségeket rónak az egészségügyre. Éppen ezért számos ország különböző módon korlátozza a dohányzást életkor és hely szerint, pontos határokat szab az árusításnak, illetve a médiában megjelenő reklámokat, magát a dohány termék csomagolását is szabályozza. Az Európai Unión belül például tilos a televízióban, interneten, rádióban, nyomtatott sajtóban (kivéve mozi, óriásplakát) bármilyen nemű reklám.


A gyermekek és „vétlen” passzív dohányosok egészségének védelmében, emellett pedig természetesen a saját életminőség, és potenciálisan megélhető életévek miatt érdemes minden dohányosnak a leszokás mellett döntenie. Ha ez önerőből nem sikerül, akkor pedig nyugodtan lehet bárkinek orvosi segítséget kérni ebben.

Forrás: webbeteg.hu