A nap, a szél, a víz gyorsan kiszárítja bőrünket, fakóvá
teheti hajunkat is. Ezért ha nem akarjuk, hogy a nyaralás után idősebbnek nézzünk
ki valódi korunknál, a napvédő használata kötelező. Lássuk, melyek a
legfontosabb tudnivalók a napfürdőzéssel kapcsolatban.
1. Mi a különbség
az UVA- és az UVB-sugárzás között?
A napfény 5 százaléka UV, azaz ultraviola sugárzásból áll.
Az alacsony hullámhosszú UVC-sugarak legnagyobb részét kiszűri az ózonréteg. Az
UVA-sugarak hatolnak a legmélyebbre a bőrben. Nem égünk le tőlük, de hosszú
távon ez a sugárzás felelős a bőr öregedéséért, és szerepet játszik a bőrrák
kialakulásában. A bőr barnaságáról – és a leégésről – az UVB-sugarak tehetnek,
ennek a sugárzásnak is van szerepe a bőrrák kifejlődésében. Minél nagyobb
tengerszint feletti magasságon vagyunk, annál erősebb UVB-sugárzásnak vagyunk
kitéve.
2. Mit jelent az
SPF rövidítés?
Az SPF az angol Sun Protection Factor kifejezés rövidítése,
a napozószer fényvédőképességét mutatja. A faktorszám azt jelenti,
hányszorosával hosszabbítja meg a krém a bőr saját védekező mechanizmusát a
nappal szemben. A 20-as fényvédővel hússzor több ideig napfürdőzhetünk, mint ha
nem kentük volna be magunkat.
3. Hasznos-e az
előszoláriumozás?
Ha a napozást szoláriumban kezdjük, csak megnyújtjuk
terhelése időtartamát, vagyis felgyorsítjuk a bőr idő előtti öregedésének
folyamatát. Ráadásul egy évben 50 óránál több időt nem ajánlatos napon – vagy
szoláriumban – tölteni, mert ez hozzájárul az idő előtti ráncosodáshoz. A
bőrnek jó a „memóriája”, nem felejti el még a leggyengébb pirosodást sem, ami gyengíti
a fénykárosodást javító természetes folyamatot. Ezért is kell jobban
odafigyelni a babákra, mert aki gyermekkorban háromszor komolyan leég, annál a
későbbiekben négy-ötszörösére emelkedik a bőrrák kialakulásának veszélye.
4. Hogy válasszunk
faktorszámot?
A bőrtípus alapján az 1. típusba tartoznak a vörös,
világosszőke hajú, fehér bőrű emberek, akik szinte soha nem barnulnak le. A 2.
típus először leég, majd lebarnul, a 3. is leéghet, de jól barnul. A 4. típus
azonnal lebarnul, míg az 5. típusba az észak-afrikai, mediterrán térségek lakói
és az ázsiaiak sorolhatók. A 6. típus a fekete bőrűeké. A 15 év alatti
gyermekek az 1-es típusba tartoznak, 50+-os faktorszámú napvédőre van
szükségük. A 2-es típusúaknak 50, később 30 faktoros napvédő ajánlott. A „3-as”
30-as faktorszámmal kezdjen. A „4 és a fölötti” 25-ös, majd 20-as jelölésű
termékeket kenjen a bőrére.
5. Mit jelent az
UV-index?
Az időjárás jelentésekben megadják az UV-indexet. Az 1-től
12-ig terjedő mérőszám a napsugárzás erősségére utal. Olyan tényezők határozzák
meg, mint a nap állása és a felhőzet. 5-ös, 6-os UV-indexnél az 1. és 2.
bőrtípusba tartozó emberek már leéghetnek. A 7-es és 8-as érték erős
UV-sugárzást jelent: mindenkinek napozókrémre van szüksége. Ha a mérőszám
nagyobb, mint 9, húzódjunk árnyékba!
6. Milyen gyakran
kenjük magunkat fényvédővel ?
Ajánlott óránként utánkrémezni a bőrt, hogy az ígért
védekezési idő megmaradjon. A bőrt védő filmréteg izzadáskor, törölközéskor
vagy forgolódás közben napozáskor sérül, míg a sós vagy klóros víz teljesen
leoldhatja.
7. Miért
zuhanyozzunk mindig lubickolás után?
A nedves bőr sokkal több UV-sugarat enged át, mint a száraz.
A bőrön megmaradó vízcseppek és az azokban található sókristályok könnyebbé
teszik a leégést. Ezért miután letusoltunk, töröljük szárazra a bőrünket, és
krémezzük be – még akkor is, ha vízálló napozót használtunk –, ugyanis a
napozókrémeknek a fele ilyenkor a törölközőn marad.
8. A napozószerek
felkenés után azonnal hatnak?
Nem. Ezért árnyékban vagy a strand öltözőjében krémezzük be
magunkat, és csak azután menjünk a napra. Az UV-filternek legalább 15-20 percre
van szüksége, hogy hatását tökéletesen kifejtse. Figyeljünk arra, hogy
egyszerre ne tegyünk sok naptejet vagy olajat a bőrre, hanem a kisebb
mennyiséget apránként kenjük el.
9. Növelhetik-e
gyógyszerek a bőr fényérzékenységét?
Igen. Például a fogamzásgátlók okozhatnak egyenetlen
pigmentációt, úgynevezett májfoltokat. Vannak gyógyszerek (pl. egyes vízhajtók,
gyulladáscsökkentő gyógyszerek), amelyek fényérzékennyé tehetik a bőrt, ezért
mindig gondosan olvassuk el a betegtájékoztatót.
10. Miért nem
ajánlott 11 és 15 óra között napozni?
Reggel és este a napsugarak nem derékszögben érkeznek a
földre, így vastagabb levegőrétegen kell áthatolniuk, amely a káros sugarak egy
részét kiszűri. Délidőben a derékszögben érkező napsugaraknak keskenyebb
levegőrétegen kell átjutniuk, ezért ajánlott ilyenkor az árnyékba húzódni.
11. Mely
testrészeink égnek le először?
A legérzékenyebbek azok a testrészeink, amelyeket év közben
általában ruhával fedünk, nyaraláskor viszont hirtelen jelentős mennyiségű
UV-sugárzást kapnak. Az érzékeny területek közé tartozik a fejtető, az orr, a
nyak, a váll, a vádli és a kézfej bőre is. A leggyorsabban a köldök és a nemi
szerv közötti bőrfelszín barnul, a leglassabban pedig a nagy felületek, például
a hát. Ez azonban egyénenként változhat.
12. A kémiai vagy a
fizikai filterrel ellátott napozók jobbak?
A fizikai fényszűrőt – amelyben a pici ásványi részecskék
úgy helyezkednek el a bőr felületén, mint a tükör, és tökéletesen visszaverik
az UV-sugarakat – jobban elviseli a bőr, mint a kémiait. A kémiai filterek
vegyületei, amelyek a bőrt érő napsugárzást hővé alakítják, az UVB-tartományt szűrik
ki a leghatékonyabban, de modernebb változataik a hosszú távú károsodást okozó
UVA-sugárzás ellen is védelmet nyújtanak.
Forrás: nlcafe.hu
0 Megjegyzések