Magyarországon 2009 május 8. és június 20. között több mint
3000 településen végez kistérségi lakossági egészségfelmérést az ÁNTSZ Országos
Szakfelügyeleti Módszertani Központja. Az adatfelvétel során közel kétszázezer
18 éven felüli személyt kérdeznek meg az interneten keresztül. Részletes
adatokat gyűjtenek a Magyarországon élők egészségi állapotáról, életmódbeli szokásairól
és más, az egészségi állapotot befolyásoló körülményekről. A megkérdezettek
nagy száma lehetővé teszi, hogy nemcsak az országról összességében, hanem
egy-egy kistérségről is képet kaphassanak a szakemberek. Május 23-ig az
úgynevezett főpróba zajlott, a kérdőívet pedig június huszadikáig tölthetik
majd ki a felmérésben résztvevők.
Internetes felmérés az egészségről
A felmérés adatainak birtokában olyan népegészségügyi
programokat lehetne készíteni, amelyek elősegíthetnék a lakosság egészségének
hosszabb távú megőrzését és az egészségben eltöltött életévek
meghosszabbítását. Az új adatok alapján meg lehet majd ítélni, hogy megfelelő
szintű-e az egészségügyi ellátás egy-egy kistérségben, illetve, hogy az egészségügy
mely területein van nagyobb szükség fejlesztésekre.
Tudományosan igazolt tény, hogy a lakosság egészségét
számos, egymással összefüggő tényező határozza meg, a különféle kockázati
tényezőktől az egyén társadalmi-gazdasági helyzetén keresztül az egészségügyi
ellátás színvonaláig és hozzáférhetőségéig. Ezek a bonyolult összefüggések csak
gondosan megtervezett és megfelelő színvonalon végrehajtott kutatásokkal
tárhatóak fel. A világ fejlett államaiban - többek között az Európai Unió több
tagországában is - évtizedek óta végeznek rendszeres egészségfelméréseket, mert
felismerték, hogy ezek rendkívül fontos adatokat szolgáltatnak a nemzeti
kormányok és az egészségügyi vezetők által hozott döntésekhez.
Magyarországon 2003-ban volt utoljára Országos Lakossági
Egészségfelmérés. Azóta lehetőség nyílt rá, hogy a szakemberek szélesebb körben
és a korábbinál költséghatékonyabb módon gyűjtsenek adatokat az egész ország
összes kistérségére vonatkozóan: az interneten beküldött válaszok gyorsan,
pontosan, kényelmesen és közvetlenül az adatbázisba kerülhetnek anélkül, hogy kérdezőbiztossal
kellene időpontot egyeztetni.
Forrás: ÁNTSZ Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ
bb távú,
illetve versenyszerű biciklizés, az úszás, valamint a korcsolyázás.
Kíméletesebb sportnak minősült ezzel szemben a séta, a kisebb távú biciklizés,
illetve a golf. A szakemberek a különböző házimunkákat is testmozgásként vették
számításba: intenzívnek tekintették a kimerítő kerti munkálatokat és a
bútormozgatást, míg lazábbnak a takarítást, a levélgereblyézést, a gyomlálást
és a zöldségek vagy gyümölcsök pakolását.
A házimunkákhoz való szülői hozzáállás nem várt módon
befolyásolta a gyerekek saját hozzáállását és sporttevékenységét. "A
takarítás és a mosás a fiúk esetében alacsonyabb csapatsport-részvétellel és
több tévénézéssel társult" - hoz egy meglepő példát Anderson. "Bár
erre még nem találtunk egyértelmű magyarázatot, az látszik valószínűnek, hogy
mivel az aktívabb fiúgyerekek több időt töltenek a szabadban és kevesebbet bent,
ha mégis a házban kényszerülnek maradni, az elvonja őket a barátokkal űzött
szabadidős sporttevékenységektől. A fiúk rendszerint osztották szüleik
véleményét a megerőltető házimunkák - például a kerti munkák - fontosságát
illetően, de a lányok nem. Ez pedig abból adódott, hogy a szülők szerint a
lányoknak nincs helye ezekben a munkákban, de a lányok szerint igenis
van."
Kinek való a megerőltető házimunka?
A testmozgáshoz - úgy a sporthoz, mint a házimunkához - való
hozzáállás nem bizonyult függetlennek a demográfiai és etnikai helyzettől. A
spanyolajkú szülők szerint se fiúnak, se lánynak nem való a megerőltető
házimunka. Ugyanakkor minél több gyerek volt a háznál, annál inkább szánt nekik
részt a család a házimunkából. A magasabban képzett családok másrészről - akik
egyben jobb anyagi státuszuk révén megengedhették maguknak, hogy a házimunkát
fizetett alkalmazottakkal végeztessék - nem sokra tartották a testmozgás ezen
formáját.
A spanyol származású szülők csak fiaikat bátorították a
keményebb csapat- és egyéni sportokra, de lányaikat nem. Az afroamerikai lányok
- de nem a fiúk - körében nem örvendett nagy becsületnek a könnyű testmozgás
(például az alkalmi kerékpározás), és kiderült, hogy mind a fekete srácok, mind
a lányok többet tévéznek más etnikumokhoz képest.
A magasabban képzett szülőkre jellemző volt, hogy fiaiknál
nagy hangsúlyt fektettek a keményebb és könnyebb egyéni és csapatsportokra,
lányaikat azonban nem különösebben sarkallták ezekre. A sokgyerekes családokban
viszont több figyelem jutott arra, hogy a lányok is mozogjanak.
"A csapatsportokban való részvétel, különösen ha a
keményebbekről beszélünk, kézzelfoghatóan csökkenti a fiúk és a lányok
médiafüggését és az aktivitás felé tereli őket" - hangoztatta a
nyilvánvaló tanulságot Anderson. - "Szülőként mindenképpen ajánlatos pozitívan
hozzáállnunk gyermekeink bármifajta sporttevékenységéhez, továbbá érdemes
tudatosítanunk, hogy esetenként a lányok is szívesen részt vesznek
ezekben."
Forrás: origo.hu
0 Megjegyzések