A leukémiák kezdeti tünetei általánosak, általában enyhék és nem specifikusak. Igen nehéz ezért a korai felismerésük, hiszen a panaszok miatt kevesen fordulnak időben orvoshoz, és a panaszok sem utalnak egyértelműen a leukémiára.

Krónikus leukémiák. A krónikus limfocitás leukémia (CLL) általában lassan fejlődik ki, valódi tünetek nélkül. Ezzel ellentétben a krónikus mieloid leukémia (CML) kialakulása gyorsabb lehet, elsősorban akkor, ha az felgyorsul és akut fázisba lép. A leukémiás beteg a következő tüneteket élheti meg, a betegség kialakulásának korai szakaszában:

gyengeség, krónikus álmosság;
ismeretlen eredetű láz;
ismeretlen eredetű fogyás;
gyakori baktérium- vagy vírusfertőzések;
fejfájás;
testszerte bőrpír;
csontfájdalom;
fokozott vérzéshajlam (orr-, vagy fogíny vérzése, vér a vizeletben vagy a székletben);
nyirokcsomók vagy a lép megnagyobbodása;
hasi teltségérzés.

Akut leukémiák. Mint minden daganatos megbetegedés, az akut leukémiák is - korai felismerésük esetén -, a legjobban kezelhetőek. Sajnos nincs valódi szűrővizsgálatuk. Amennyiben az orvos feltételezi, alapos fizikális vizsgálatot végez, amely során a megnagyobbodott nyirokcsomók a nyakon, hónaljárkokban, combhajlatokban, illetve a megnagyobbodott máj és lép tapithatók.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Vér- és vizeletvizsgálat. Laborvizsgálatokkal kimutatható mikroszkopikus mennyiségű vér a vizeletben, vagy a teljes vérkép készítésével meghatározható, a különböző vérsejtek száma, illetve azok százalékos aránya.

Csontvelő-mintavétel. A laborvizsgálat utalhat leukémiára, de a diagnózis megerősítéséhez több, ennél speciálisabb vizsgálatra van szükség. Csontvelőbiopszia során henger alakú szövetet távolítanak el, általában a medencecsontból. A mintát laboratóriumi vizsgálatra küldik. Később a kezelés hatékonyságának vizsgálatára, ismételt biopszia vétele is szükséges.
A leukémia diagnózisának felismerése egyes esetekben, az ágyéki gerinc területének megszúrásával nyert gerincvelői folyadékból is történhet.

Képalkotó vizsgálatok. A leukémiás sejtek a test számos egyéb területén is előfordulhatnak: a csontokban, a mellkasban, a vesékben, a hasüregben vagy az agyban. Kimutatásukra a hagyományos röntgen, CT és MRI vizsgálat, vagy szcintigráfiás vizsgálatok alkalmasak.

Forrás: webbeteg.hu