A pénteken földközelbe érkező, nagyméretű aszteroidának saját holdja van a NASA által közölt első radarképek szerint.
Mint arról korábban beszámoltunk, pénteken (május 31-én), magyar idő szerint 22.59-kor lesz a legközelebb a Földhöz az 1998 QE2 jelű kisbolygó (aszteroida). Az égitest átmérője a jelenlegi becslések szerint 2,7 kilométer, ezzel a legnagyobb földközeli objektumok csoportjába tartozik. Egy ekkora test már globális fajkihalást okozna, ha becsapódna a Földbe.
A kisbolygó földközelsége a radarcsillagászat számára igazán érdekes: az elhaladás előtti és utáni napokban két hatalmas antennával (Goldstone, Arecibo) is letapogatják az égitest felszínét, maximum 3,75 méteres felbontással (ekkorák lesznek a legkisebb megkülönböztethető részletek).
A NASA csütörtökön közölte a kisbolygóról készült első radarképeket. A május 29-én 6 millió kilométerre lévő objektumot a 70 méteres Deep Space Network antennával tapogatták le, és a képeken egy másik, kisebb test is feltűnt, azaz az 1998 QE2-nek van egy holdja. Nem is kicsi, mert az átmérője 600 méter körül lehet, azaz önmagában is tekintélyes kisbolygó.
A 1998 QE2 kisbolygóról készült első radarképsorozat két óra alatt készült, a világos folt a hold. A képek felbontása még csak 75 méter, de a következő napokban ennél részletesebb képek is készülnek

Kiderült az is, hogy az 1998 QE2 forgási ideje kevesebb mint 4 óra, és néhány sötét felszínrészlet van rajta. Általában az egész égitest igen sötét: a napfénynek mindössze 6%-át veri vissza a Spitzer űrtávcsővel végzett megfigyelések szerint, ezzel pedig feketébb a kőszénnél. A 200 méternél nagyobb átmérőjű földközeli kisbolygók 16%-a kettős vagy hármas rendszer.
Az 1998 QE2 és újonnan felfedezett kísérője biztonságos távolságban, 5,8 millió kilométerre halad el a Föld mellett (ez kb. 15-szörös Föld-Hold távolságnak felel meg), és a következő két évszázadban nem is jön ennél közelebb. Az északi féltekéről június első napjaiban lehet majd észlelni optikai távcsövekkel is, de szabad szemmel nem lesz látható.