2011-ben, év végén Sopronban fogták az első puszpáng-ilonca
(Cydalima perspectalis) lepkéket. Ez év elején hívták fel a figyelmemet arra,
hogy Zalaegerszegen már nagy a gond, permetezni kellett a puszpángot a hernyók
ellen, sőt több helyütt ki is kellett vágni a töveket, mert a hernyók tarra
rágták a bokrokat.
A puszpáng-ilonca Kelet-Ázsiában honos, ahol a puszpángon
kívül a kecskerágón és a magyalon is károsít. Hernyóit először Európában,
Németország északi részén 2006-ban, majd Hollandiában, Svájcban 2007-ben,
Ausztriában 2008-ban észlelték. Nemcsak a kertekben, parkokban élő növényeken
látták, Svájcban és Németországban beszámoltak róla, hogy az erdőkben, vadon
élő puszpángon tarrágást okoztak, emiatt egyes helyeken kipusztulhat a
puszpáng.
A puszpáng-ilonca 40 mm körüli szárnyfesztávolságú lepkéjét
nehéz észrevenni, mivel nappal a szomszédos növény – ami nem mindig puszpáng –
levelének fonákán ül, csak éjszaka aktív, akkor gyorsan repül. A lepke szárnya
fehér, a szárny szélén sötét (barnás, vagy fekete) szegéllyel, de barna szárnyú
lepkék is előfordulnak. Élete rövid, párosodás után sárgászöld petéit a levél
fonákára, csomókba rakja. A hernyók kelése előtt pár nappal a petén sötét
foltként jelenik meg a hernyó fekete fejtokja. A hernyók kifejlődve elérik az 5
cm-es hosszúságot, világos, vagy sötétzöldek, hátukon fehér és fekete hosszanti
sávval, a fehér és a fekete sáv közt fekete pontsorral. Fejtokjuk fekete. A báb
2 mm körüli, zöld színű, a hernyóra jellemző fekete-fehér hosszanti sávot
viseli. A bábállapot 7-10 napig tart, a végére a báb megbarnul.
A petéből kikelő hernyók leveleket szőnek össze, az így
kialakult zsákban élnek és a levél színén hámozgatnak. Később a hernyók
vastagon fehér selyemszállal a hajtás alapjánál leveleket, hajtásokat szőnek
össze, az így kialakított zsákban tartózkodnak, zavarásra oda húzódnak vissza,
onnan az egész levelet a szélétől kiindulva elfogyasztják, néha csak a levél
főere marad meg. Nem kímélik a még zöld hajtásokat sem, azok kérgét is
lerágják, amitől az egész ág elhal. Ürüléke sötét színű, ritkán akad fenn a
szövedékben, a bokor alatt, apró granulátumként gyűlik össze.
A puszpáng-iloncának nálunk feltehetően 3 nemzedéke van. Az
utolsó nemzedék fiatal hernyói az általuk kialakított zsákban telelnek át a
bokor ágai között. Tavasszal, amint a levegő fölmelegszik, megkezdik
károsításukat, amely kezdetben nem feltűnő, a puszpáng külső részén a levelek
között vékony selyemszálakat láthatunk, majd jobban szemügyre véve, a hajtáson
levélnyélmaradványokkal, hámozgatott levelekkel és a hernyó fehér zsákjával is
találkozhatunk. Több szövedékes lesz, amely már messziről látható. A báb a
hernyó által, a levelek és a hajtások közé szőtt, fehér gubóban rejtőzködik.
A puszpáng-ilonca terjedésében a lepkének is szerepe lehet,
hisz rövid élete során akár 5 km-re is elrepül, de a fő terjesztő a fertőzött
szaporítóanyag. A petéket, vagy akár néhány hernyót is tartalmazó konténeres,
vagy földlabdás növényen a károsítás és a kártevő nem észlelhető. Így akár több
ezer kilométerre is el lehet szállítani, ahol csak néhány év múlva szaporodik
fel annyira, hogy felfigyelnek rá.
Figyeljük a bokrainkat! Amint az első gyanús jeleket
észleljük, kezdjük el a védekezést, mert nem számíthatunk az énekes madarak
segítségére, azok nem szívesen fogyasztják a puszpáng-ilonca hernyóit. Kisebb
növényeken, kevés példány esetén összeszedhetjük a hernyókat, bábokat, azokat
forró vízbe dobva elpusztíthatjuk. Nagyobb területen vegyszerrel védekezhetünk
ellene, sodrómoly elleni szerekkel. A frissen kelt hernyók ellen érdemes
permetezni, mert azok nagyon érzékenyek a szerre és még könnyen elérhetők, mert
nem alakították ki a szövedékzsákot.
Movento rovarölő szer, muskátliban abszolút nem használható,
főleg a futókat teszi tönkre. Minden növénynél legyen teszt permetezés /5-6 nap
a tünetekig/.
Forrás: edenkert.hu
0 Megjegyzések