Svéd kutatók szerint a mindennapos zajok rövid távon befolyásolják a szívműködést.

A nagyobb zaj növeli a pulzusszámot, ami még a 65 decibelnél (vagyis egy jóízű nevetésnél) halkabb hangokra is igaz! A zaj ezenkívül a vegetatív idegrendszer és a szív alkalmazkodóképességét jelző pulzus variabilitási értéket (HRV) is befolyásolja. A Men’s Health szakértője, dr. Eric Topol szerint azonban a HRV, a „küzdj vagy menekülj” funkciót irányító vegetatív idegrendszer és a szívroham közötti összefüggés nem ennyire egyértelmű. A hangok és a környezeti ingerek ugyanis eltérő mértékben hatnak az emberek idegrendszerére. Vannak, akikre szinte szó szerint a szívrohamot hozza egy bizonyos hang, míg mások ingerküszöbét ugyanaz a zaj alig éri el. Adódik tehát a kérdés: az alacsonyabb HRV a potenciális szívproblémák biztos jele? Valószínűleg nem: az érték csupán az idegrendszered válaszkészségét jelzi, de semmi többet – állítja dr. Topol.

A zenénél is hatásosabb?

Korábban japán kutatók azt derítették ki, hogy a nevetés és a zene nemcsak a kedélyállapoton javít, hanem csökkenti a középkorú felnőttek vérnyomását is. A kísérletben 79 – 40 és 74 év közötti – felnőttet osztottak 3 csoportba. Az egyik csoport kéthetente egyórás zenei foglalkozáson vett részt, egy másik csoport nevetésterápián, a többiek esetében pedig nem történt semmilyen beavatkozás. A zenés csoportban a zeneterapeuták vezetésével a 32 résztvevő zenét hallgatott, énekelt vagy nyújtó gyakorlatokat végzett zenére. Arra is bátorították őket, hogy otthon is hallgassanak zenét. A nevetős foglalkozásokat, melyeken 30 ember vett részt, képzett „nevető jógik" tartották. A foglalkozások légzőgyakorlatokból és játékos szemkontaktus által kiváltott nevetésből álltak, továbbá egy Rakugo című japán bohózatot hallgattak.

A foglalkozások után azonnal megmérték a résztvevők vérnyomását. A zenei csoport esetében ez 6 Hgmm-rel, a nevetésterápiás csoport tagjainál pedig 7 Hgmm-rel lett alacsonyabb a foglalkozást megelőző eredményekhez képest. A vérnyomás javulását még három hónappal később is látni lehetett. A kontrollcsoportban semmilyen változást nem tudtak regisztrálni.  Dr. John Ciccone, a West Orange-i Saint Barnabas kórház preventív kardiológusa úgy gondolja, a tanulmány „érdekes pszichológiára" világít rá a stressz vérnyomásra gyakorolt hatásának tekintetében. „Szerintem ezek az adatok mutatják, hogy a relaxációs technikák műfajtól függetlenül hatással lehetnek a minimálisan emelkedett vérnyomásra" – mondta.

Áldás vagy átok?
A nevetés egészségre gyakorolt pozitív hatásai mellett több esetet is feljegyeztek, amikor a mindent elsöprő kacagás következtében megállt az áldozat szíve – írta már korábban a HáziPatika.com, emlékeztetve arra, hogy az elmúlt évtizedekben sorra születtek kutatások arról, hogy a nevetés gyógyír lehet olyan betegségekre, mint a rák vagy a szívzavarok. 1975. március 24-én az akkor ötvenves kőműves, Alex Mitchell váratlanul elhunyt, amikor kedvenc televíziós komédiáján mulatott. Özvegye – aki szemtanúja volt az esetnek – elmesélte: férje képtelen volt abbahagyni a nevetést, míg egy utolsó hatalmas kacajnál meghalt.

Mitchell szívműködési zavar miatt hunyt el, ám nem hagyományos infarktus végzett vele. A férfi hosszú QT-szindrómában szenvedett, ami azt jelenti, hogy a szívritmusban hosszabb szünetek vannak, és általában nagyobb izgalom vagy megerőltetés váltja ki. Ilyenkor a szív rendszerint újraindítja magát pár dobbanás után, de van, aki nem ilyen szerencsés. Mindenesetre azt sem szabad elfelejteni, hogy a nevetés pozitív hatásai a pszichés problémákra egyértelműen kimutathatók, ráadásul fokozza a vérben az immunoglobulin A szintjét, amely egy, a baktériumokkal és vírusokkal harcoló antitest.


Forrás: hir24