Soha annyi túlsúlyos gyerek és kövér ember nem élt még a Föld gazdagabb felén, mint manapság.
                                       
Egy átlagos amerikai várható élettartama a következő év­tizedekben a mainál 5 évvel is rövidebb lehet a kövérség okozta egészségügyi problémák miatt – olvassuk A várható élet­­tartam lehetséges csökkenése az USA-ban a 21. században című kutatásban, melyet 2005-ben végzett a National Insti­tute on Aging (magyarul Nemzeti Öregedési Intézet).

Ha meg­nyugodva hátradőlünk, hogy a tengerentúli életforma hoz­zánk csak fáziskéséssel ér el, csalódnunk kell. Az Európai Unióban már 2003-ban napvilágot láttak hasonló adatok: Hol­landiában a Groningeni Egyetemen kimutatták, hogy a túl­súly még a dohányzásnál is nagyobb kockázattal fenyegeti a vár­ható élettartamot. A most felnövekvő generáció még veszélyesebb helyzetben van. A jelenleg folyó kutatások a gyerekkori elhízás hosszú tá­vú következményeit keresik. Szakértőinket a hazai helyzetről és a lehetséges megoldásokról kérdeztük.

Mennyire jellemző ma hazánkban a gyerekkori elhízás?
Dr. Molnár Judit, II. kerületi gyermekorvos: A II. kerületben az elmúlt két évtizedben nem nőtt az elhízott gyerekek száma, hála a szülők országos átlagnál magasabb képzettségének és egészségtudatosságának. Az ilyen gyerekek arányát én is 20 százalékra becsülöm, ami alatta marad a felnőtt népes­ség 40 százalékos mutatójának. Gyermekkorban nem árt né­mi óvatosság a testsúly megítélésében: ekkor a fejlődés perio­dikus, növekedési és hízási szakaszok váltják egymást. Ma azonban sajnos ott tartunk, hogy a finomított cukor mérték­telen fogyasztása és a mozgásszegény életmód miatt a meta­bolikus szindróma, ezen belül a 2. típusú diabétesz járványos méreteket ölthet.

Genetika vagy helytelen táplálkozás: melyik a „főbűnös”?
Dr. Csávás Anna, IX. kerületi gyermekorvos: A körzetemben azt tapasztalom, hogy azokban a családokban, amelyek elhízott gyermeket nevelnek, a szülők maguk is elhízottak, de az is elő­fordul, hogy a gyerek a családi problémák miatt növeszt „bánathájat”. De még az előbbi esetben – ahol több családtag is súlyproblémákkal küzd – sem egyértelmű a genetika szerepe: ugyanúgy okolható az egészségtelen életmód is.

Milyen családi hibák vezethetnek egy fiatal elhízásához? Hogyan javíthatjuk szokásainkat?

Dr. Füzi Rita egészségfejlesztő koordinátor (az ÁNTSZ I., II. és XII. kerületi intézete): Már a csecsemőnél melléfogunk, ha minden sírására – az okok tisztázása nélkül – etetéssel rea­gálunk. A gyerekben így kialakul a reflex, és felnőttkorában is evéssel kompenzálja élete kudarcait. Amikor az anyatejes táp­lálás során elkezdődik a csecsemő hozzátáplálása, nem szabad felnőtt ízvilágunkhoz szabni a gyermek ételeit. Cukrozni, sózni fölösleges! Sok a hibás berögződés: lehetséges például, hogy amikor a gyerek éhesnek érzi magát, akkor tulajdonképpen szom­jas. Az édességéhséget friss gyümölccsel is lehet csilla­pítani! Sokkal finomabb a friss gyümölcsből otthon kevert gyümölcs­joghurt vagy jégkrém, mint a boltban kapható. Ami nagyon fontos: ne jutalmazzunk vagy büntessünk enni­valóval!

Foráás: evamagazin.hu