A fejlett országokban a szívbetegségek és rosszindulatú
daganatok után a harmadik leggyakoribb halálok a stroke. A betegek száma évről
évre nő, Magyarországon évente 42 ezer ember kap stroke-ot, amely után minden
harmadik beteg azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal. Kellő
figyelemmel azonban az agyi érkatasztrófa elkerülhető lenne. A megelőzéssel
kapcsolatban pedig feltétlenül meg kell említeni a pitvarfibrillációt, amely a
felnőttek körében leggyakoribb szívritmuszavar.
Kik a veszélyeztetettek?
A stroke kockázatát számos tényező növeli: leginkább a szív-
és érrendszeri betegségben szenvedő betegek, a testsúlyfelesleggel és
zsíranyagcsere-zavarral élők, a cukorbetegek, a dohányzók és a fizikailag
kevésbé aktív emberek a veszélyeztetettek. Legnagyobb veszélyben azok vannak,
akiknél többféle kockázati tényező együttesen áll fenn.
A szív- és érrendszeri betegség (elsősorban a lezajlott
szívinfarktus, a szívbillentyű-betegségek, egy bizonyos típusú szívritmuszavar
– a pitvarfibrilláció) fokozza a stroke kockázatát. Közülük a pitvarfibrilláció
a legfontosabb, amely egyben a leggyakoribb szívritmuszavar is. A magyar
lakosság több mint egy százalékát, azaz több mint 100 000 diagnosztizált
beteget érint, a nem diagnosztizált betegekkel együtt ez a szám elérheti a 200
000 főt is.
Mi is az a pitvarfibrilláció?
A pitvarfibrilláció a felnőttek körében világszerte a
leggyakrabban előforduló szívritmuszavar. Közel kilencmillió embert érint csak
Európában és az Egyesült Államokban. Jellemzője a szapora szívverés, de
esetenként a szívfrekvencia normális, sőt lassú is lehet.
Pitvarfibrilláció esetén a pitvarfalban keletkező elektromos
impulzusok miatt a pitvarizomzat csupán remeg (fibrillál). A pitvarokban lévő
vérnek nem a teljes mennyisége továbbítódik a kamrákba, hanem egy része a
pitvarban marad, és ott pang. Ennek a szívritmuszavarnak a legjelentősebb
szövődménye, hogy a pangó vérből a szívben vérrög képződhet, mely a szívből az
agyba jutva stroke-ot, míg más szervhez érve testszerte érelzáródásokat
okozhat.
Kinél alakulhat ki pitvarfibrilláció?
A pitvarfibrilláció előfordulása az összpopulációban 1-2
százalék, az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban fordul elő, időskorban
már elérheti a 10 százalékot is. Kiváltó oka gyakran nem ismert, de vannak
olyan társbetegségek, állapotok, illetve életmódtényezők, amelyek
közreműködhetnek a pitvarfibrilláció kialakulásában. Ilyen például a magas
vérnyomás, a cukorbetegség, a szívelégtelenség, az életkor maga, a mértéktelen
alkoholfogyasztás vagy a túlzott kávéfogyasztás.
A pitvarfibrilláció és további hatásai
A legtöbben nem is tudják, hogy pitvarfibrillációjuk van, a
jeleket félreértelmezve szívinfarktusra gyanakodnak, és nem is gondolnak arra,
hogy valódi betegségük növeli a stroke kialakulásának kockázatát. Vannak
azonban figyelmeztető jelek, amelyek a pitvarfibrilláció jelenlétére
utalhatnak, és amelyekre érdemes figyelni: szabálytalan szívdobogás, légszomj,
szédülés, mellkasi fájdalom. Nagyon fontos, hogy legyünk tisztában
betegségünkkel, rendszeresen keressük fel kezelőorvosunkat, és gyógyszereinket
az előírásnak megfelelően szedjük!
A stroke elkerülhető?
A befolyásolható kockázati tényezők korai felismerése és
megfelelő kezelése nagymértékben csökkenti a stroke kialakulásának
valószínűségét. Ilyenek a rendszeres testmozgás, a megfelelő testsúly elérése,
a stressz-szituációk kerülése, a koleszterin- és a vérzsírszintek
normalizálása, a sófogyasztás minimalizálása.
A magas vérnyomás megfelelő kezelése az egyik legfontosabb
kockázatcsökkentési lehetőség. A pitvarfibrilláció esetén nyújtott véralvadásgátló-kezelés
szintén fontos tényező a stroke megelőzésében. Megelőző kezelés nélkül minden
húsz betegből egy szenved el stroke-ot évente.
Forrás: otvenentul.hu
0 Megjegyzések