Egy kanadai felmérés szerint azok a tinik, akik a speedhez
vagy az ecstasyhoz hasonló partidrogot használnak, jóval nagyobb eséllyel
válnak később depresszióssá.
Depresszió egy év múlva?
3900, 10. osztályos quebeci tinédzsert hasonlítottak össze
drogokat nem használó társaikkal, és az interjúk, valamint a mentális
egészséget feltérképező felmérések alapján kiderült, hogy azok a serdülő korban
lévők, akik kapcsolatba kerültek valamilyen droggal, legyen az speed vagy
ecstasy, 60-70%-kal gyakrabban mutatták a depresszió jeleit egy évvel az utolsó
drogfogyasztás után. Továbbá azoknak, akik mind a kettő drogot (ecstasy és
speed) kipróbálták, kétszer gyakrabban produkáltak depressziós tüneteket, mint
azok, akik sosem próbálták a tudatmódosítókat.
A kutatók két lehetséges mechanizmusra világítottak rá.
Egyrészt ezeknek a drogoknak neurotoxikus hatásuk van a szerotonin (hormon)
szintre, ami a hangulat kontrollálásáért felel. Másrészt pedig azoknak a
hangulatát, akik ezeket a drogokat alkalmazzák, nagymértékben befolyásolják a
közösségi kapcsolatok, valamint hatással van rájuk a többi fogyasztóval való
barátkozás is, akiknek szintén vannak saját gondjaik és hangulati problémáik.
Mindkét mechanizmus problémásabb lehet a gyerekek körében, mint a felnőtteknél.
10. osztályban már szinte mindenki kipróbálta!
A vizsgált 10. osztályosoknál minden diák használt már
metiléndioxi-metamfetamin vagy (met)amfetamint. Egy évvel később, mikor a
tanulók már 11. osztályba jártak, a kutatók végigcsináltattak velük egy
felmérést, ami a depresszióra utaló jeleket kereste. A 15-16 éves diákok közül
többekről állapították meg, hogy speedet gyakrabban használtak, mint ecstasy-t,
ez a százalékos arány 10. osztályosokra vonatkozóan 12% és 8% volt.
A kutatók teóriája szerint tény, miszerint azok a tanulók,
akik mindkét drogot használták, a legesélyesebbek a depresszióra. Még egy év
kihagyás után is nő a betegségre való hajlam, és a drogok kombinációjának
használata még nagyobb kockázatot jelent. Azt azonban a kutatók nem vették
figyelembe a vizsgálat során, hogy az alanyok milyen gyakran használtak
partidrogokat Így a vizsgálat alapján nem hasonlítható össze a kockázat mértéke
a rendszeres, illetve a nem rendszeres fogyasztók között.
Nem csak a speed és az ecstasy veszélyes!
A kutatócsapat megfigyelte, hogy már a korábbi embereken és
állatokon végzett kísérletek is bebizonyították, hogy a speed- és az
ecstasy-használatnak hosszú távú káros hatásai vannak. Továbbá arra is
rájöttek, hogy a speed és az ecstasy mellett más drogok is hatással lehetnek a
depresszió kialakulására. A kutatás során figyelembe vették a depresszív
tünetek korábbi jelentkezését is, és ezek alapján találtak klinikailag
meghatározó kapcsolatot a drogfogyasztás és a depresszív tünetek között.
Más tényezők is közrejátszhatnak a depresszió kialakulásában
A tanulmány egyik társszerzője, Jean-Sebastien Fallu
ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy csapata nem tudott egyértelmű kapcsolatot
felfedezni a szórakozási célú drogfogyasztás és a depresszió között. Az
eredmények több oldalról megközelíthetőek, például ez a fajta drogfogyasztás
lehet a jele a depresszív tünetek kialakulására vonatkozó sebezhetőségnek, de
ez nem jelenti biztosan, hogy a drogok depressziót okoznak. Lehetnek más
tényezők is, amelyek befolyásolják a fiatalt. Például tanulmányi kudarc,
családi problémák vagy (egyidejű) marihuána fogyasztás. Rengeteg dolog alakítja
együttesen a depresszió kialakulását.
Ennek ellenére a kutatást figyelmeztető jelnek kell vennünk,
mert ezek a drogok valóban krónikus elváltozást okoznak az agy
szerotonin-szintjét illetően. Az viszont igaz, hogy az emberi adatok még
bizonytalanok és több kutatásra van szükség. A kutatás eredménye április 18-án
jelent meg a Journal of Epidemiology and Community Health oldalán.
Forrás: kamaszpanasz.hu
.jpg)