A hasnyálmirigy a felhasban, a hasűr hátsó falán,
közvetlenül a gerinc előtt helyezkedik el.
Feladata emésztőenzimek és a szénhidrát- és zsíranyagcserét szabályozó hormonok termelése.
Az emésztőenzimek a hasnyálmirigy fő vezetékén, a
Wirsung-csatornán át jutnak a nyombélbe (80 százalékban a hasnyálmirigy és a
közös epevezeték egyesülve jut a duodenumba).
Előfordulás
Évente 10-50 fő betegedik meg heveny
hasnyálmirigy-gyulladásban 100 000 főre vonatkoztatva. Leginkább a 30-50 éves
korosztály érintett, nők és férfiak között közel egyenlő arányban fordul elő.
A hasnyálmirigy leggyakrabban előforduló betegsége a
gyulladás, mely kialakulhat hevenyen, és szerencsés esetben teljesen
meggyógyulhat, máskor maradványtünetekkel gyógyul, vagy fennmaradhat krónikus (idült)
formában. Az idült forma fokozatosan is kialakulhat, heveny tünetek nélkül.
A heveny hasnyálmirigy gyulladás lefolyását tekintve két
súlyossági forma különíthető el:
az enyhébb lefolyású vizenyős (oedemás)pancreatitis (80-85%)
és a súlyos, hasnyálmirigy elhalással, vérzéssel járó forma, melynek halálozása
még a mai korszerű terápia mellett is 15% körül van.
A heveny hasnyálmirigy-gyulladás kiváltó okai a következők
lehetnek:
epeúti kövesség miatt kialakuló vezetékelzáródás (45%)
túlzott alkohol- és ételfogyasztás (30%) (típusos a sok sör,
sok töltött káposzta kombináció)
családilag öröklődő (bizonyos emésztőenzimek veleszületett
változatai miatt)
gyógyszerek (vízhajtók, vérnyomáscsökkentők, antibiotikumok,
NSAID-ok, citosztatikumok)
ritkább okok: vírusfertőzés, hasi trauma, ERCP vizsgálat
utáni állapot, igen magas vérzsír értékek, magas kalcium-szint a vérben.
A heveny gyulladás során a hasnyálmirigyben inaktív formában
termelődő enzimek már a mirigy állományában aktiválódnak, ezzel a szövetekben önemésztődési
folyamatot indítanak el. Emiatt a kialakuló gyulladás súlyosabb, mint más
szervek esetén, a betegek 15-20 százalékában a hasnyálmirigy részleges elhalása
észlelhető.
Tünetek
Akut hasnyálmirigy gyulladás.
A betegség vezető tünete a fokozatosan erősödő, gyakran
övszerű felhasi fájdalom, emellett émelygés, hányás, haspuffadás, bélhűdés,
láz, alacsony vérnyomás-értékek észlelhetők.
A hasnyálmirigy-gyulladás diagnosztikájában a tünetek
mellett a laborleleteké a vezető szerep. A vérbe kerülő emésztőenzimek (amiláz,
lipáz, elasztáz) emelkedett szintje igazolja a betegséget, de az emelkedés
mértéke nem függ össze a lefolyás súlyosságával.
A képalkotó vizsgálatok közül a hasi ultrahang képes a
gyulladásra utaló jeleket észlelni. Mivel sugárterheléssel nem járó, egyszerű
vizsgálatról van szó, a betegség lefolyásának követésére, szövődmények
felismerésére is megfelelő módszer.
Súlyos lefolyás esetén kontrasztanyag adásával végzett CT
vizsgálat segíthet az elhalt területek megjelentésében. Epés eredetű gyulladás
esetén, ha az epekő okozta elzáródás még fennáll, ERCP (endoscopos retrograd
cholangio-pancreatographia) vizsgálatra lehet szükség, melynek során a
epevezetékben lévő kő eltávolítható.
Kezelés, szövődmények
A "0
diéta"
Az úgynevezett "0 diéta" során 2-3 napig sem
ételt, sem folyadékot nem fogyaszthat a beteg, a szükséges kalóriát pedig
intravénás infúziók adásával pótolják.
A terápiát illetően hasnyálmirigy-gyulladás gyanúja esetén
mindenképpen kórházi kezelés szükséges. Az ellátás során a legfontosabb tényező
a pancreas nyugalomba helyezése, mely koplalással érhető el. Az éhezés negatív
hatásai (lassabb gyógyulás, védekezőképesség gyengülése) egy, az orron
keresztül a vékonybélbe vezetett szondán való táplálással kerülhetők el. Nagyon
fontos a megfelelő folyadékszükséglet pótlása és a fájdalomcsillapítás is.
A folyamat megnyugvását követően a diétát fokozatosan kell
felépíteni.
A betegség során különböző szövödmények léphetnek fel:
folyadékgyülem a hasnyálmirigy környezetében
álciszták kialakulása
hasnyálmirigy elhalás, melynek felülfertőződésekor elkerülhetetlen a sebészeti kezelés.
Forrás: webbeteg.hu
0 Megjegyzések