Országosan nyolcezerrel több gyerek beiratkozása várható a következő általános iskolai tanévre, mint korábban - mondta el a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke. 

Az új szabályok szerint minden 2007. augusztus 31. előtt született gyermek tankötelesnek számít, be kell íratni a választott vagy a lakóhelye szerint illetékes általános iskolába. A hatévesek csak akkor maradhatnak még egy évet az óvodában, ha az intézmény vezetője ezt indokoltnak látja.

Mivel az elmúlt évben is sok szülő tartotta gyermekét hétéves koráig óvodában, most számos általános iskolában túljelentkezés van az első évfolyamra. A problémát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke, Marekné Pintér Aranka a köznevelési törvény módosításával oldaná meg, így az iskoláknak lehetőségük lenne arra, hogy 27 helyett akár 32 fős osztályokat is indítsanak.

A szülők egy iskolát választhatnak a gyermeküknek, a felvételről az igazgató dönt. Amennyiben a választott iskola elutasító választ küld, a leendő nebulót a lakóhelye szerinti körzetben kell elhelyezni. Ha a szülő nem ért egyet a döntéssel, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelmet nyújthat be a Klik illetékes tankerületi igazgatójának.

Ha nincs elég férőhely, sorsolással is eldőlhet, kit melyik iskolába vesznek fel. Ebben az esetben elsőbbséget élveznek a halmozottan hátrányos helyzetű és azok a sajátos nevelési igényű gyerekek, akiknek különleges helyzete ezt indokolja. Az iskolák általában előnyben részesítik azokat a diákokat, akiknek a testvérük is az adott intézménybe jár vagy tartósan beteg, fogyatékkal él, illetve akik szülei a közelben dolgoznak.

Ezt vigye magával

A beiratkozáshoz kellenek a gyerek papírjai:
• lakcímkártya, vagy ha van, személyi igazolvány
• taj-kártya
• iskolaérettséget tanúsító, az óvoda által kiállított szakvélemény

"Nem drámai a túljelentkezés"

Nem drámai mértékű a túljelentkezés, illetve a helyhiány az általános iskolákban, sajnos nem bújtak elő a föld alól hatéves gyerekek nagy számban. Az történt, hogy a köznevelési törvény a korábbiakhoz képest némileg eltérően szabályozza az iskolába lépés kezdetét – mondta a 180 percben Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár annak kapcsán, hogy a fővárosból és az agglomerációból jelzések érkeztek: problémát okoz az általános iskolákban a túljelentkezés, nincs elegendő hely.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) tisztségviselője hangsúlyozta, míg korábban „meglehetősen laza volt, hogy a gyerek hat-, hét- vagy nyolcéves korában megy iskolába, most visszatérünk ahhoz a mindenütt bevált gyakorlathoz, hogy hatéves kor után iskolába kell menni”. Hozzátette: az a gyerek, aki nem iskolaérett, akinek a fejlődése szempontjából ez ártalmas lenne, az új szabályozást követően is tovább maradhat az óvodában.

Hoffmann Rózsa szerint az eltérő szabályozás „talán kicsit átrendezi a gyerek helyzetét, és ebből adódhat, hogy országos mértékben a tízezret közelítő mértékben megnövekedett számban kezdik el az idén az általános iskolát, mint a megelőző években”. Az államtitkár szerint az már látszik, hogy van olyan hely, ahol százakra tehető a többlet, de hogy hol és pontosan mekkora a túljelentkezés, arról még nincsenek adatok, ezeket szerda délre kérte.

Ez ismét egy olyan alkalom lesz, amely azt tanúsítja, hogy az iskolák állami fenntartásba vétele mennyire jó, mert az országban egységesen lehet arról gondoskodni, hogy minden tanköteles korú, iskolaérett gyereknek meglegyen a helye valamelyik hozzá közeli intézményben – jelentette ki az államtitkár.

Van, ahol építkezni kell

A témában szerdán nyilatkozott Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke is. Az m1 Ma reggel című műsorában azt mondta, előzetes adataik szerint a hozzájuk tartozó iskolákban nyolcezerrel több az iskolás korú gyerek, a fővárosban pedig összesen húszezer gyerek beiratkozásra lehet számítani. Budapesten és nagyobb városokban, így Baján, Kecskeméten, Szombathelyen többszázas beiratkozási létszámnövekedés tapasztalható – közölte. Marekné Pintér Aranka hozzátette, a beiratkozás után a Klik és a működtető önkormányzatok közös feladata lesz megteremteni a gyerekek elhelyezésének feltételeit. A helyzet –  egy-két kivételtől eltekintve – osztályindításokkal kezelhető, de van olyan hely, ahol bővítésre, építkezésre lesz szükség.

A Klik elnöke elmondta azt is, a jövő tanévi osztálylétszámok egyelőre nem emelhetőek, erre csak akkor lesz mód, ha a parlament elfogadja az erre vonatkozó egyéni képviselői indítványt. A szeptembertől hatályos köznevelési törvény ugyanis még nem tartalmazza az osztálybővítés lehetőségét.

Megvan már az új helyettes államtitkár

Hoffmann Rózsa beszélt helyettese, az április közepén távozó Gloviczki Zoltán lemondásáról is. A politikus emlékeztetett rá, már tavaly ősszel eldőlt, hogy csere lesz a poszton, de az új helyettes államtitkár személyéről csak akkor kíván nyilatkozni, ha már a pecsét is rajta lesz a kinevezésén. „Megvan már, hogy ki lesz az, úgyhogy a jogfolytonosság, a munka folytonossága biztosítva lesz” – tette hozzá.

Gloviczki Zoltán októberben kérte felmentését, amikor kiderült, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter megszorító csomagja miatt a 2013 szeptemberére ígért, jelentős béremeléssel járó pedagógus-életpálya bevezetése az ország gazdasági helyzete miatt 2014 januárjára tolódhat. Hoffmann Rózsa ekkor marasztalta Gloviczkit, s megállapodtak: tavaszig, amíg fontos feladatait lezárja, a helyén marad. Ennek kapcsán Hoffmann Rózsa a Kossuth Rádió műsorában azt mondta, nagyon sajnálja, hogy Gloviczki Zoltán nem gondolta meg a lemondását. „Három borzasztó kemény évet csinált végig olyan munkatempóban és olyan munkaminőségben, ami előtt csak fejet hajthatok” – mondta az államtitkár.

Nehogy valaki tévedésbe essen

A köznevelési államtitkár beszélt arról is, hogy a következő tanévtől várhatóan beindul a folyamatos tanfelügyeleti rendszer, melynek egyik fő célja az oktatás minőségének javítása. Az oktatási kormányzat nagyon jól áll a rendszer kiépítésével, amely azonban, „nehogy valaki tévedésbe essen”,  nem új keletű minőségbiztosítási szisztéma. Olyan segítő célú, minőségjavító, a jó gyakorlatokat feltáró és a hibákat kiszűrő ellenőrzésről van szó, amelyre régóta szükség van az oktatási rendszerben – mondta az államtitkár. Hozzátette: a magyar közoktatásban közel három évtizede megszűnt az ilyenfajta külső szakmai ellenőrzés, miközben azt látni, hogy a világban szinte mindenütt van valamilyen tanfelügyelet.

A magyar sajátosságokat figyelembe vevő ellenőrzési modellt egy kutató csoport dolgozta ki, amely a napokban próbálja ki munkája eredményét. A kipróbáló szakértők képzése már megtörtént, a metódust a tesztek után véglegesítik, mert nagyon fontos, hogy országosan egységes módszerekkel, szakmai szempontok alapján, a szubjektív elemeket lefaragva lehessen végezni az ellenőrzéseket. Így a következő tanév kezdetétől már élesben elindulhat a kipróbált, korrigált metódus alapján végzett tanfelügyelet.

Kommentár:Nem lehetséges,hogy az illetékesek előzetes tájékozódás hiányában túl hamar,túl sok iskolát adtak el,zártak be meggondolatlanul? Talán előbb gondolkodni kellene,mielőtt cselekszenek... ( a szerk.véleménye)