Debrecen katasztrófáit egybegyűjtő képes művelődéstörténelmi kötet, a Debrecen megpróbáltatásai, illetve a Hortobágy című, fotókkal gazdagon illusztrált, háromnyelvű album a Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. gondozásában jelent meg. Az előbbi a Debrecen szellemi és történelmi értékeit bemutató sorozat legfrissebb kiadványa, az utóbbi pedig az ország természeti és kulturális értékeit bemutató Tóth-kiadványok sorába illeszkedik. 

A Debreceni komédiások, a Debreceni utcanevek és a Debreceni lexikon után most az olvasó a természeti csapásoktól, járványoktól, tűzvésztől sújtott város múltjáról olvashat Siró Béla Debrecen megpróbáltatásai című, képes dokumentumokat is tartalmazó könyvében.

Debrecen. Itt született a víg poéta, Csokonai, ettől a várostól jött kéjes izgalomba Reviczky Gyula, Ady ezt a várost szerette úgy, mint bűnös szeretőjét, Szabó Lőrinc csudákat remélve érkezett ide dobogó szívvel, Móricz a Református Kollégium Gimnáziumának diákjaként szorongta végig a cívisvárosban kiskamasz éveit, és még mennyi híres tollforgatónk, művészünk, tudósunk, fordult meg e város épületei között!

Itt sétálgatunk mi is, nap mint nap elhaladunk épületek mellett, anélkül, hogy eszünkbe jutna, hogy az idő milyen sok emléknyomot hagyott rajtuk. Siró Béla a sokat látott, sokat megharcolt, sokat túlélt Debrecen múltjában kutakodott, megsérült templomok, pusztító járványok, háborúk okozta veszteségek története után járt. A kilenc fejezetre tagolódó, Debrecen megpróbáltatásai című kiadványban a művelődési- és tudománytörténeti témakörökben jártas szerző elsőként Debrecen egykori környezeti-, természeti-, társadalmi, szociokulturális- és lakó körülményeit térképezi föl; hosszan ír a XIV. századi Debreceni uradalom várossá fejlődéséről, s csak ezután tér ki részletesen az egyes megpróbáltatásokra.

A Kálvinista Róma lakosai sáskajárást, tűzvészeket és kolerajárványt is elszenvedtek. Siró Béla kiterjedt kutatómunkája során kevésbé ismert esetek emlékének nyomára is rábukkant. A második fejezetet az éghajlati szélsőségeknek és elemi csapásoknak szenteli, melyben az 1558-ös éhínségre és az 1642-es sáskajárásra is kitér. A harmadik fejezetben a tűzvészeket veszi sorra. Korabeli feljegyzések és dokumentumok alapján idézi fel az 1564-es, a mai Nagytemplom elődjét is megsemmisítő tűzvész körülményeit, szól a híres kollégiumi diáktűzoltóságról és arról, hogy a diákok az 1764. június 25-i tűzvészben miként szálltak szembe a lángokkal. Debrecen Trianon utáni történelmi szituációját és megpróbáltatásait két hosszabb részben tárgyalja a Debreceni Egyetem tanára. A második világháborús bombázásokról, a német megszállás időszakáról is sok információt tudhatunk meg, de a szerző taglalja, miként alakult a debreceni zsidóság sorsa.

A cívisváros sorscsapásait egybegyűjtő kötet több mint száz oldalnyi képes kalandozásra is invitálja az olvasót. A régi Debrecen atmoszféráját megidéző képeken láthatjuk többek közt a Református Kollégiumot, az 1802. évi tűzvész előtti állapotában; a hajdani Aranybika szállodát és az előtte várakozó lovas szekereket; a XIX. század végi Piac utca sétálóövezetét és a XX. század eleji, akkor még nem csonka Csonka templomot.


A Tóth Könyvkiadó Hortobágy című háromnyelvű albuma, mely szintén a könyvheti újdonságok között került a polcokra, hosszú évek munkájának eredménye. Konyhás István, a könyv szerzője és fotósa évek óta járja a magyar pusztát. Mint megtudtuk, a sivárnak tűnő vidék titkait és varázsát szerette volna megragadni, s felkelteni azok kíváncsiságát, akik semmi vonzót nem találnak a hortobágyi tájban. Az album vidám körkép az egykori és a mai Hortobágyról. A szerző személyes élményeivel tarkítva ír a pusztában zajló gazdálkodásról, a pusztai csárdákról, a Pásztormúzeumról, a Kilenclyukú hídról, a Madárkórházról, a pásztorok ételeiről, a puszta növényvilágáról és állatairól. A vadregényes táj fényképekkel színesített „portréja” németül és angolul is olvasható.

(Siró Béla: Debrecen megpróbáltatásai, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft, 2007; Konyhás István: Hortobágy, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft, 2007)