A kapuvári viselet a Rábaköz leggazdagabb viselete, mely a gartaival és a vitnyédivel mutat legtöbb rokonságot. 

A férfiviselet színesebb, a női polgárosultabb az átlagosnál. A férfiak rendkívül kicsi fejrevalója télen fekete prémsapka, nyáron fekete pörge kalap igen nagy tollal, bokrétával. Nyáron pamutos kendervászon gatyában járnak, melynek egy szára 2 szél. Az ünnepi ráncolt gatya alját fehér laposhímzés, subrika és rojt díszíti. Az ing ünnepen mindig gyolcs; kézelős, bő ujjú; piros-fehér vagy fehér laposhímzéssel díszített. Téli ünneplőjük világoskék posztó ellenzős nadrág és dolmány, piros-sárga-kék gombkötőmunkával díszítve. Gatyához és posztóruhához is a kerek nyakú ünnepi mellény általában piros vagy lila bársony, a gazdagoknak síkselem, azaz aranyszálas brokát, gyönggyel, islóggal, szalagdísszel. A piros-fehér-csíkos, négyszögletes selyem nyakravaló végét felcsapják a vállukra. A nadrágos templomi viselet kivételével kötény is tartozik mindig a férfiak öltözékéhez.

A nőit a természetes derékvonalnál magasabbra helyezett ruhaderék is jellemzi Az ünnepi felső batiszt ingváll ujja bő. Nyakának és ujjvégének ráncolása is madzaggal szabályozható. Fodrát piros-fehér lapos hímzés díszíti. A kantáros vattabéléses szoknya fölött hengeres csípőpárnát viselnek és afölött piros flanell, keresztpántos mellényes szoknyát, amelynek a formája eltér a pruszlikos pendelytől. Ünnepen még 1—2 színes és 4—5 fehér, keményített szoknya kerül a szintén 6 szélből varrt, apró álló ráncú felsőszoknya alá, mely gyöngy- és szalagdíszes atlasz vagy bársony. Az alsószoknya fehér csipkéje kilátszhat. Ünnepen a húzott egy szél kötény színjátszó selyem, a szélén fogazott szalagdísszel. A kerek nyakkivágású pruszlik selyem vagy bársony. Föléje fejkendőméretű színes selyem vagy géphímzéses fehér tüll vállkendő kerül; esetleg egyszerre mindkettő. Végeit elöl leszorítják a keménypapírra dolgozott rózsás selyem szalagövvel (csatos pántlika), amely hátul egy másik selyemkendőt, a farkendőt tartja. Ez a páros kendő viselet egyetlen nagyméretű kendőt imitál. A téli viseletben jellegzetes a testhezálló, gyakran vattás ujjas, amely a szoknyával azonos anyagú és díszű. Legkedveltebb a bordó alapú, arany mintájú csillagos bársony öltözet. Nyakban 7—8 sor fújtüveg gyöngyöt, újabban fehér fodrot is viseltek. Lábbelijük télen a férfiakéhoz hasonló csizma, nyáron kézi kötésű, mintás fehér harisnya és szalagdíszes félcipő.

Forrás:Néprajzi Lexikon