Félelemre nem lehet jövőt építeni, mondják azok, akik az autonó- miatörekvések élére álltak. Ők hiszik: megálljt lehet mondani a- zoknak a minden józanságot, és igazságot nélkülöző román köz- igazgatási elképzelésnek, amely a Székelyföldön élő többségi magyarságot szét akarja választani, megyéiket belehelyezi egy román többségi régióba.

Székelyföldnek minden adottsága megvan a területi autonómiá- hoz, ez azonban csak helyi, Magyarországi és nemzetközi ösz- szefogással teremthető meg. Az eddiginél is fontosabb az össze- fogás, amikor az új közigazgatási reform átrajzolná székelyföld határát, mondja Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a Vasárnapi Újságnak adott interjújában.

Izsák Balázs úgy véli, hogy a Székely Szabadság Napja egy nagyszerű alkalom volt arra, hogy felmutassa ahogyan Székelyföld magyar közössége viszonyulni tud az autonómiához, illetve a régió-átalakításhoz.

A területi autonómia egy plurális demokráciát is jelent, ahol az adott területen élő minden ember egyformán részt vesz a közéletben, egyformán részesül az autonómia minden előnyéből, Székelyföld majdani regionális parlamentjében jelen lesznek a románok is, fejtette ki Izsák.

Az SZNT elnöke az alkotmány első cikkelyéről szólva kihangsúlyozta: az alkotmány értelmezésével van baj, azért kellene küzdeni a politikusainknak, hogy csak olyan értelmezést adjanak az alkotmány első cikkelyének, amely összhangban van az alkotmány többi rendelkezésével, Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival, és a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáival.

A jövő kérdése az, hogy a demokratikusan, a normálisan gondolkozó európaiak egymásra találnak-e az Európai Unióban, és képesek-e az Uniót úgy megváltoztatni, hogy az a jogról, a demokráciáról szóljon, és nem a műbotrányokról, illetve a jogsértő intézkedések eltusolásáról.

Izsák Balázs elmondta: a dél-tiroli példa is azt mutatja, hogy Székelyföld területi autonómiájának elismerése gazdasági fellendülést hozhatna a térségben, aminek Románia is haszonélvezője lenne. Majd hozzátette, hogy szerinte vannak olyan román értelmiségiek, akik ezt látják, jobban értik a székely törekvéseket, és példának említette Smaranda Enachet, Valentin Stant, Gabriel Andreescut. Az ők segítségükre is számít Izsák a román közvélemény alakításában, és a Ceausescu doktrínáitól való megszabadulásban.

Erdély elszakadásával kapcsolatosan pedig az SZNT elnöke kijelentette, hogy a realitás határait ismerni kell, hiszen Erdélyben a magyarság aránya talán 20 százalékos, ők pedig a Székelyföld autonómiájával egy valós célt tűztek ki, ami mögött ott van az ott élő közösség akarata is.

Az autonómiaért vívott küzdelemben Izsák leginkább a székelyekre, és az anyaország segítségére számít, amely nem nyomásként, hanem a bizalmat megteremtő kapcsolatokban, intézkedésekben nyilvánulna meg. De ugyanakkor a már működő európai autonómiákra is számítunk, mondta Izsák Balázs.

Kossuth Rádió