Hazánkban több száz rózsafaj honosodott meg. Általában
azonban bokorrózsáról és futórózsáról szoktunk beszélni. A rózsák olyan
gazdagok színárnyalatban, formában és magasságban, hogy igazán nem nehéz
kiválasztani azt a fajtát, amelyik kertünk növény-harmóniájába legjobban
beleillik.
Az újabb rózsatövek kiültetésénél vigyázzunk arra, hogy
azonos fajták kerüljenek egy helyre. A választásnál legyünk tekintettel arra
is, hogy milyen nagyságú kertbe telepítjük a növényt.
A bokorrózsák közül a következő fajtákat ajánljuk:
Poliantha, Polianthy hybrid, Floribunda. Közös jellemzőjük, hogy viszonylag
alacsony, 40-50 cm-re nőnek meg, bokrosak, csoportos, dús virágot hoznak, kora
tavasztól késő őszig virágoznak. Vágott virágként, vázadíszként – rövid száruk
miatt – nem használatosak. Kertben azonban annál inkább közkedveltek. A
színskála minden árnyalatában pompáznak.
A futórózsák elsősorban kerítések, támfalak díszítésére
alkalmasak, gyorsan fejlődnek, igen kevés gondozást igényelnek. Hátrányuk, hogy
többnyire csak egyszer virágoznak. Virágjukat hosszú száron hozzák, vágásra is
alkalmasak.
A rózsatöveket legjobb, ha ősszel ültetjük, de lehet
tavasszal is. A rózsatövek vásárlásánál a következő követelményeket tartsuk
szem előtt:
Gyökérzet:
Legalább három darab gyökérből álljon, ezek együttesen
legalább 60 cm
hosszúak legyenek és egyik sem lehet 10 cm-nél rövidebb. A gyökér kellő
nedvességtartalommal rendelkezzen, fonnyadt illetve elégtelen gyökérzetet nem
biztosítja a növény tápanyag és vízutánpótlását. A rossz eredést általában
gyökérhiba okozza.
Vessző:
A rózsatövet legalább három darab „beérett, megfásodott”
vessző alkossa. A vesszőre akkor mondjuk, hogy megfásodott, ha hajlításra nem
törik el. Az éretlen vessző, hajlításkor pattanva eltörik.
Telepítés:
A talaj-előkészítéssel elkezdődik. A rózsa legjobban a
középkötött, jó vízgazdálkodású, félig agyagos talajt kedveli. De kellő ápolás
esetén mindenütt szépen fejlődik. Szereti az erősen trágyázott talajt és a
rendszeres öntözést. Árnyékos helyre ne ültessük, mert ott a virág minősége
visszafejlődik.
A rózsatövet a vásárlás után metsszük meg. A vesszőket 2-3
szemre, a gyökérvégeket pedig 2-4 cm-rel vágjuk vissza. A tövet olyan mélyre
ültessük, hogy az ültetés mélysége a faiskola ültetés mélységét 2-3 cm-rel
meghaladja. Utána takarjuk be földdel, óvatosan tapossuk meg és bőségesen
öntözzük meg. Ha a talaj a vizet beitta, a rózsatövet földdel fel-kupacoljuk,
hogy a kiszáradástól, fagytól védjük. A kupacot mindaddig meg kell tartani, míg
azon az új hajtások áttörnek.
A már meglévő rózsatöveinket évenként meg kell metszeni. Az
elvirágzott rózsafejet a virág alatt 8-10 cm-rel levágjuk. Ha ezt a munkát
rendszeresen elvégezzük, a virágzás intenzívebb lesz, és az elnyílt virág nem
csúfítja kertünket.
Virágmagok gyűjtése
A kertészkedőknek kedves öröm, ha a kertünkben nyíló
növényekről saját maguk gyűjtik be a magvakat. E célra mindig a legszebb alakú
és virágú növényeket őrizzük meg. Ezekről a növényekről az első virágokat ne
szedjük le, ezeket hagyjuk meg magnak. Legtökéletesebben ugyanis az első virág
magja érik be.
A leszedett termést száraz, szellős helyen szárítsuk meg,
majd tisztítsuk meg az idegen anyagoktól. A megszáradt magvakat szellős helyen,
papírzacskóban tároljuk a vetés idejéig. A papírtasakra írjuk rá a növény
nevét, színét, hogy a virágágyak ültetésénél ne kelljen törni a fejünket azon,
jó helyre ültetjük-e, vagy sem. A magvak csírázóképessége és csírázási
százaléka téli raktározásuktól is függ. Nedves, nyirkos, zárt helyen a mag
megpenészedik, dohosodik, ami károsan hat a csírázóképességre. Ősszel tehát
kevés munkával megalapozhatjuk a következő évi virágtermesztésünk sikerét.
Forrás: noihirek.hu
0 Megjegyzések