Buddhista szobrok, kínai kerámiák, házi szentélyek, fényképek, finoman megmunkált ékszerek és hétköznapi, használati tárgyak és levelek a távol-keletről. Hopp Ferenc ránk hagyott gyűjteményéből a kínai és a japán, de az indiai és a tibeti-nepáli, valamint a mongol buddhista gyűjtemény kultúrát is jobban megismerhetjük.
A kelet szerelmese volt Hopp Ferenc, a tehetős, intelligens optikus, világutazó, műgyűjtő, mecénás, fotográfus és nem utolsó sorban múzeumalapító kalandos élet élt. Gazdag üzletemberként ötször utazta körül a Földet 1882 és 1914 között, számos távoli, egzotikus helyre jutott el, a 19. század egyik legnagyobb utazója volt. Műgyűjtőutazásai során a világon sokfelé vásárolt emléktárgyakat, művészeti alkotásokat, fényképeket, és ő maga is sokat fényképezett, azonban a kínai és a japán kultúrát, művészetet szerette meg leginkább, így gyűjteménye legnagyobb és legfontosabb része kínai és japán művészeti alkotásokból állt.
A kelet szerelmese
Hopp Ferenc műgyűjtő, utazó, a nevét viselő Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum alapítója 180 éve, 1833. április 28-án született. A morvaországi Fulnekben, egy németajkú családban látta meg a napvilágot. 1850-ben költözött Pestre, ahol optikustanoncnak állt Calderoni Istvánnál, majd Bécsben és Amerikában tanulta a szakmát.
Négy év után hazatért, feleségül vette Calderoni egyetlen lányát, és betársult egykori munkaadója cégébe, amelyet hamarosan át is vett. A házasság nem bizonyult tartósnak, fél év után Hopp Ferenc elvált Calderoni lányától, s később már nem nősült meg. A Calderoni és Társa azonban vezetése alatt rohamosan fejlődött, optikai eszközök, fényképezőgépek készítése mellett Hopp honosította meg hazánkban az iskolai szemléltetőeszköz-gyártást. Az egykor a Váci utca és a Deák Ferenc utca sarkán álló nevezetes Calderoni Opticus üzlet a legnagyobb választékú budapesti fényképészeti szaküzletté nőtte ki magát.
Kedvtelésből műgyűjtő
Vagyonos ember lett, megengedhette magának, hogy kedvtelésből utazgasson, igénybe véve az újonnan épült vasútvonalakat és menetrendszerű gőzhajójáratokat. 1882 és 1914 között öt alkalommal tett Föld körüli utat, érdeklődésének középpontjában Kelet-Ázsia, elsősorban Kína, Japán és India állt. Kétszer fordult meg Délkelet-Ázsia országaiban, az első (1882-83) és az ötödik (1913-14) világkörüli útja során bejárta többek között Indonéziát, Malajziát, Burmát, Thaiföldet és a Fülöp-szigeteket is.
Utazásairól beszámolt a Magyar Földrajzi Társaság ülésein, élményei nyomtatásban is megjelentek saját készítésű fényképekkel illusztrálva. Sok ezer darabos, saját készítésű fotógyűjteményét gondosan feliratozta, a képeket albumokban tárolta. Ez az értékes kollekció, amelyet Hopp végrendeletében a földrajzi társaságra hagyományozott, a főváros ostromakor teljesen megsemmisült.
Utazásain eleinte emléktárgyakat, később műtárgyakat gyűjtött. Kiváló művészi érzékét bizonyítják a megvásárolt drágakő-faragványok, lakktárgyak, rekeszzománcok, ékszerek, bronztárgyak és kerámiák. Ez a négyezer tételből álló magángyűjtemény, amelyet Andrássy úti palotájával együtt 1919-ben, nem sokkal halála előtt a magyar államnak adományozott, képezte a Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum alapját.
Közismert volt művészetpártolói – ma úgy mondanánk mecénási – tevékenysége is: a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta saját pénzén vásárolt, ma is látható karthágói kerámiagyűjteményét, ezen kívül több tudományos egyesületet is támogatott szülővárosában csakúgy, mint Magyarországon.
1919. szeptember 10-én hunyt el Budapesten. A nevét viselő múzeum 1923-ban nyílt meg az Andrássy út 103. alatti egykori villájában, ma is ez Magyarország egyetlen keleti művészeti múzeuma, amelynek gyűjteménye több mint húszezer műtárgyból áll, és kínai, japán, délkelet-ázsiai, nepáli, tibeti, mongol, koreai, valamint közel-keleti anyagot mutat be. 2013-ban egykori dorogi házánál emléktáblát helyeztek el.
forrás: cultura.hu
0 Megjegyzések