Kertészkedni jó dolog, még ha az ásás, kapálás, vagy pajorok
kidobálása közben ez ritkán jut az ember eszébe. Viszont a saját magunk által
termesztett paradicsom, paprika vagy épp a kiirthatatlan cukkini leszedése és
megfőzése igen jó dolog. És míg fűszernövényeket könnyedén lehet a
konyhaablakban vagy az erkélyen termeszteni, krumplit vagy répát viszonylag
nehéz, bár nem lehetetlen.
Szerencsére Magyarországon is egyre több helyen ismerik fel
a problémát, és a Community Gardens mintájára itthon is egyre több helyen lehet
közösségi kerteket művelni.
A kertezésben a Kortárs Építészeti Központnak nagy szerep
jut, ők segítik itthon a kertészkedni vágyókat. 2010-ben talán a Földkelte nevű
csapat volt az első, akik Békásmegyer-Ófaluban elindították a kertjüket, de ez
azóta sajnos már nem aktív.
Ellentétben velük, tavaly meglehetősen nagy
médiavisszhanggal nyitott meg a Lecsós Kert a Millenárison, ahol 88 ingyen
parcella jár a nagyvárosi kertészeknek. A projekt sikerét jelzi, hogy idén is
beindult a munka a parcellákban, a kiskerteket felásták, és némi kávéval és
muffinnal motiválva egymást készülnek a palántázásra a lelkes kertművelők.
Kispesten a lakótelep mellett havi 100 forintért lehet
területet bérelni a helyi lakosoknak, amire tavaly akkora volt az érdeklődés,
hogy várólista alakult ki. A területen a közösségért is kell dolgozni, füvet
kell időnként nyírni, és csütörtökönként illik lemenni a többi kerttulajdonos
közé. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a munka idén is megindul, és
tapasztalatuk szerint nagyon sikeresen alakult a kert sorsa, a bérlők
elégedettek.
Aki nem akar Budára menni, az választhatja a Leonardo kertet
is, ahol szintén 88 parcellát alakított ki tavaly a Kortárs építészeti központ.
A régi bérházakkal övezett kertben jógától a szüreti mulatságig minden
megtalálható, ha pedig ott nincs hely, akkor kicsit arrébb a Grund is várja a
kertészeket. Ők még azt is megtették, hogy bemérették a Wesslinggel a náluk
termett spenótot, krumplit és paradicsomot hogy kiderüljön, jelent-e bármilyen
veszélyt a fogyasztókra a megtermelt zöldség. Szerencsére a nehézfémtartalom
mindegyikben átlagérték alatt volt, sőt meg sem közelítette azt.
Azok se essenek kétségbe, akiknek a közelében nincs működő
közösségi kert: egyrészt, mivel számos telekfelajánló van, másrészt mert némi
adminisztrációval és sok-sok lelkesedéssel létre is lehet hozni ilyet.
Közösségi kertek
Az USA-ban és Kanadában már az 1800-as évek elején
elkezdődőtt a közösségi kertművelés, melynek során a szegények parcellákat
kaptak, hogy azokat megműveljék. Aztán az I. világháború idején az amerikai
kormány a "Szabadság kertjeit" hozta létre, hogy így termesszenek
maguknak élelmiszert. Csak Brooklynban, több mint 60 ilyen kert található,
Magyarországon viszont mindössze öt, ebből Budapesten három.
Sikertörténetként beszélhetünk a közösségi kertekről –
mondta el Kertész Mónika, a KÉK munkatársa. Budapesten jelenleg 5-6 kert
működik, de nyitás közelében is van egy pár. Többféle kerttípus létezik, van,
ahol mindenkinek sajt parcellája van, van olyan, ahol közös művelés és közös
elosztás van (ilyen volt a békásmegyeri Földkelte), van, ahol haszonnövényeket
termelnek, máshol csak virágokat (ilyen lesz a Vasarely múzeum melletti kert,
ahol egy buszvégállomás is van, ide tehát nem lehet haszonnövényeket telepíteni).
Azt, hogy kik művelik a földeket, nehéz meghatározni,
annyira heterogén az összetétel. A KÉK tavaly készített egy felmérést, melyben
pont azokra a kérdésekre keresték a választ, hogy kik és miért vállalkoznak a
kertművelésre. A kérdőívekből kiderült, hogy míg az Alapítvány által
üzemeltetett Lecsós kertbe nem csak II. kerületi lakosok jönnek, addig a VIII.
kerületi Grundra szinte csak a helyiek járnak. Van, aki az unokájával kertezik,
sok kisgyerekes család is jár, de egyetemisták is szép számban akadnak.
Az látszik, hogy van egy meghatározó, fiatal értelmiségi
réteg, akik részt vesznek a kertművelésben. Annak sem kell kétségbe esnie, aki
sosem látott még palántát, vagy nem tudja, hogyan tehet szert cukkinire, mert
előadásokkal is segítenek a kertészeknek, a Zöld Fiatalok pedig március végén
készítették el brosúrárjukat, mely nemsokára online és print formátumban is
hozzáférhető lesz a nagyvárosi kertészeknek.
A KÉK fontosnak tartja, hogy az iskolákban is legyenek
kertek, ezért a Magyar Telekommal közösen pályázatot írtak ki. Az egyetlen
nehézség, hogy a sulik nyáron zárva vannak, ezért nincs ki gondozza a
növényeket, pedig ekkor lenne szükség az intenzív művelésre. Persze vannak
nehézségek, és a kertek sincsenek ingyen: a KÉK által üzemeltetett kertek esetében
évente 10.000 forint az ajánlott befizetés, míg mások, például a zuglóiak
egyesületi formában működnek, ők így kérnek hozzájárulást.
Felmerül a kérdés, hogy nem lopják-e el, a megtermelt
zöldséget? Kertész Mónika szerint, bár féltek tőle, főleg a 8. kerületben
tartottak attól, hogy eltűnik valami, jelentéktelen a kár – ráadásul a
Millenárisról több termény tűnt el. „Egyszer valaki elvitte egy 20 év körüli
lány kanadai tökét, aminek még jó három hónap kellett volna, hogy megérjen. A
lány nagyon szépen reagált, nem akadt ki, csak írt egy táblát, amin az állt,
hogy nagyon sajnálja, hogy az általa nevelt tököt leszedték, ráadásul
feleslegesen, mert nem is lehetett megenni.” A kertészkedés persze sokkal több,
mint egymás melletti parcellák sora, itt barátságok születnek, szabadságok
alatt egymás kertjére is figyelnek a bérlők, és megismerik egymást az emberek.
Ezt az egészet csak fanatizmussal lehet csinálni” - tette hozzá Kertész.
Forrás: divany.hu
0 Megjegyzések