Napjainkban sokat lehet hallani Székelyföld autonómiatörekvéséről és Románia területi átszervezéséről . A magyarságot érintőn erdélyi kérdés évszázadok óta Közép-Kelet-Európa történelmének napirendjén szerepel. A marosvásárhelyi Tófalvi Zoltán a térségben lévő felszültség megoldását kutatva eddig ismeretlen dokumentumokra is lelt.
Tófalvi Zoltán 23 éve foglalkozik az Erdély-kérdéssel. Középkori okleveleket, levéltári dokumentumokat kutat az információkat pedig közzéteszi.
Erdély etnikai megoszlása a török-tatár betörésekkel folyamatosan változik. A románság fokozatosan szivárog be. A középkorban még alig voltak, ezt levéltári adatokkal lehet bizonyítani. Jelenlegi etnikai összetétel a XIV. század végén, a XV. század elején alakult ki.
1760-1761 az a dátum, amiben a történészek megegyeznek, hogy akkor kerül számbeli többségbe a románság. Az erdélyi románság megerősödésében jelentős szerepe volt a görög katolikus egyház megalakulásának, majd 1838-ban Bukarestben megfogalmazták a nagy Románia tervét, amely mellett azóta is kitartanak.
Az Erdély-kérdés megoldására több lakosságcsere tervet is kidolgoztak, a török-görög konfliktus orvoslásának mintájára. Két különleges terv születik a lakosságcseréről. Az egyik a Szász Pálé, ő kifejti, hogy a dél-erdélyi lakosság tiltakozna a lakosságcsere terv ellen. Balázs András székelyudvarhelyi kanonok pedig éppen az ellenkezőjét bizonyítja.
Művében Tófalvi Zoltán bemutatja azokat az autonómiaformákat, amelyek az elmúlt évtizedekben Erdélyben voltak, illetve lehettek volna. Két terv kidolgozóját ki is végezték. Szoboszlai Aladár a román-magyar konföderáció elméletét fogalmazta meg, amelyhez csatlakozna Ausztria. Sas Kálmán érmihályfalvi református lelkész a kantonális Erdély kérdését vetette fel, tehát hogy Romániában kantonok alakuljanak ki, hogy a magyar kantonnak tagja a bukaresti magyar is és ugyanolyan jogokkal rendelkezik. Először veti fel, hogy a szórvány fogalmát ne használjuk, mert ez sértő.
Tófalvi úgy véli, hogy a feszültségek egyik legfőbb oka, hogy sokan nem ismerik a történelmi tényeket. A Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint pedig a mai kérdéseknek is egyfajta löketet adhatnak a múltbéli tervel, elképzelések.
Az Erdély-kérdés megoldására a múltban tett javaslatok olvasónak, történésznek, politikusnak egyaránt források lehetnek. Erdély és Székelyföld kérdése ma is napirenden van, hiszen idén sor kerül Románia területi-közigazgatási átszervezésére. A magyarság egységes, külön régióban képzeli el a három székely megyét. Az elmúlt napokban ezt az elképzelést támogatta Marosvásárhely polgármestere is, igaz, ő gazdasági okozva hivatkozva.
Az átszervezéssel kapcsolatos vélemények egybecsengenek: olyan tervezetet kell kidolgozni, ami a magyarságnak, a románságnak valamint az Európai Uniónak egyaránt megfelel.
Duna Tv
Tófalvi Zoltán 23 éve foglalkozik az Erdély-kérdéssel. Középkori okleveleket, levéltári dokumentumokat kutat az információkat pedig közzéteszi.
Erdély etnikai megoszlása a török-tatár betörésekkel folyamatosan változik. A románság fokozatosan szivárog be. A középkorban még alig voltak, ezt levéltári adatokkal lehet bizonyítani. Jelenlegi etnikai összetétel a XIV. század végén, a XV. század elején alakult ki.
1760-1761 az a dátum, amiben a történészek megegyeznek, hogy akkor kerül számbeli többségbe a románság. Az erdélyi románság megerősödésében jelentős szerepe volt a görög katolikus egyház megalakulásának, majd 1838-ban Bukarestben megfogalmazták a nagy Románia tervét, amely mellett azóta is kitartanak.
Az Erdély-kérdés megoldására több lakosságcsere tervet is kidolgoztak, a török-görög konfliktus orvoslásának mintájára. Két különleges terv születik a lakosságcseréről. Az egyik a Szász Pálé, ő kifejti, hogy a dél-erdélyi lakosság tiltakozna a lakosságcsere terv ellen. Balázs András székelyudvarhelyi kanonok pedig éppen az ellenkezőjét bizonyítja.
Művében Tófalvi Zoltán bemutatja azokat az autonómiaformákat, amelyek az elmúlt évtizedekben Erdélyben voltak, illetve lehettek volna. Két terv kidolgozóját ki is végezték. Szoboszlai Aladár a román-magyar konföderáció elméletét fogalmazta meg, amelyhez csatlakozna Ausztria. Sas Kálmán érmihályfalvi református lelkész a kantonális Erdély kérdését vetette fel, tehát hogy Romániában kantonok alakuljanak ki, hogy a magyar kantonnak tagja a bukaresti magyar is és ugyanolyan jogokkal rendelkezik. Először veti fel, hogy a szórvány fogalmát ne használjuk, mert ez sértő.
Tófalvi úgy véli, hogy a feszültségek egyik legfőbb oka, hogy sokan nem ismerik a történelmi tényeket. A Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint pedig a mai kérdéseknek is egyfajta löketet adhatnak a múltbéli tervel, elképzelések.
Az Erdély-kérdés megoldására a múltban tett javaslatok olvasónak, történésznek, politikusnak egyaránt források lehetnek. Erdély és Székelyföld kérdése ma is napirenden van, hiszen idén sor kerül Románia területi-közigazgatási átszervezésére. A magyarság egységes, külön régióban képzeli el a három székely megyét. Az elmúlt napokban ezt az elképzelést támogatta Marosvásárhely polgármestere is, igaz, ő gazdasági okozva hivatkozva.
Az átszervezéssel kapcsolatos vélemények egybecsengenek: olyan tervezetet kell kidolgozni, ami a magyarságnak, a románságnak valamint az Európai Uniónak egyaránt megfelel.
Duna Tv
0 Megjegyzések