Háttérbe szorult a szakoktatás az utóbbi 20 évben, a diákok túlnyomó többsége az elméleti képzést választja, miközben a vállalkozók a szakemberhiányra panaszkodnak. A szülők nagy része azonban továbbra is az elméleti líceumokban taníttatná gyermekét, pedig a hatóságok csökkenteni próbálják az ilyen jellegű intézményekben tanulók arányát. A magyar szakoktatást választó gyermekek még többségi társaiknál is kevesebben vannak.
A Kolozs megyei magyar középiskolásoknak mindössze 18 százaléka tanul szakmát is középiskolai tanulmányai során, a többi elméleti líceumokba jár, Kolozsváron pedig csupán három osztályban folyik magyar nyelvű szakoktatás a szükséges hét helyett. A tanfelügyelőség célja az, hogy középtávon fele-fele arányban tanuljanak elméleti és szakközépiskolákban a tanulók. Nem szakmunkásképzőről, nem inasiskoláról van szó, hanem szakképzést adó osztályról, amely a 12. osztály végén az érettségi bizonylat mellett még egy szakképzést is ad a diáknak, ez pedig egy plusszot jelent a diáknak, hangsúlyozta Péter Tünde, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes.
Egy tavaly készült felmérés szerint a nyolcadikos gyerekek szüleinek 80 százaléka elméleti líceumban taníttatná gyermekét. Ugyanakkor második, vagy harmadik opcióként a szülők egyharmada tartja elképzelhetőnek, hogy szakiskolába írassa gyermekét, abban az esetben, ha létezne megfelelő minőségű magyar nyelvű szakképzés.
A szakemberek ennél többet akarnak: egy önálló szakiskola létrehozását. A Péter Tünde azt mondja, hogy regionális központot szeretnének kialakítani, más megyékben sem jobb a helyzet a magyar szakoktatás terén.
Az egész ország elmaradt a szakoktatás terén, kisebbségi szempontból még rosszabb a helyzet, nyilatkozta Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős főtitkár helyettese. Szerinte minden megyében újra kell szervezni a szakiskolai hálózatot a munkaerőpiacon keresett, vagy a hagyományos szakokkal, de úgy, hogy mindez ne menjen az elméleti oktatás rovására a csökkenő gyermekszám mellett. A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy az elmúlt hat évben 20 százalékkal csökkent a líceumokban magyarul tanulók száma.
Duna Tv
A Kolozs megyei magyar középiskolásoknak mindössze 18 százaléka tanul szakmát is középiskolai tanulmányai során, a többi elméleti líceumokba jár, Kolozsváron pedig csupán három osztályban folyik magyar nyelvű szakoktatás a szükséges hét helyett. A tanfelügyelőség célja az, hogy középtávon fele-fele arányban tanuljanak elméleti és szakközépiskolákban a tanulók. Nem szakmunkásképzőről, nem inasiskoláról van szó, hanem szakképzést adó osztályról, amely a 12. osztály végén az érettségi bizonylat mellett még egy szakképzést is ad a diáknak, ez pedig egy plusszot jelent a diáknak, hangsúlyozta Péter Tünde, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes.
Egy tavaly készült felmérés szerint a nyolcadikos gyerekek szüleinek 80 százaléka elméleti líceumban taníttatná gyermekét. Ugyanakkor második, vagy harmadik opcióként a szülők egyharmada tartja elképzelhetőnek, hogy szakiskolába írassa gyermekét, abban az esetben, ha létezne megfelelő minőségű magyar nyelvű szakképzés.
A szakemberek ennél többet akarnak: egy önálló szakiskola létrehozását. A Péter Tünde azt mondja, hogy regionális központot szeretnének kialakítani, más megyékben sem jobb a helyzet a magyar szakoktatás terén.
Az egész ország elmaradt a szakoktatás terén, kisebbségi szempontból még rosszabb a helyzet, nyilatkozta Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős főtitkár helyettese. Szerinte minden megyében újra kell szervezni a szakiskolai hálózatot a munkaerőpiacon keresett, vagy a hagyományos szakokkal, de úgy, hogy mindez ne menjen az elméleti oktatás rovására a csökkenő gyermekszám mellett. A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy az elmúlt hat évben 20 százalékkal csökkent a líceumokban magyarul tanulók száma.
Duna Tv
0 Megjegyzések