Ungváron március 15-én a koraesti órákban a Kárpátaljai Magyar Értelmiségiek Közössége (MÉKK) és az UMDSZ ungvári városi szervezete rendezésében méltatták a Petőfi-szobornál az 1848-1849-es szabadságharc évfordulóját, amelyen több mint háromszázan vettek részt. A rendezvényen velünk ünnepeltek a KMKSZ tagok is. A magyarokkal ünnepeltek a ruszinok is. Hetven év után először hangzott el az ukrán, a magyar himnusz után a ruszinok himnusza is. Az ünnepség békésen zajlott, csupán a rendezvény végét zavarták meg a Szvoboda párt aktivistái, akik hangos skandálással a Színház térről vonultak át a Petőfi teret átszelő utcán. Köszönet a város rendvédelmi szervezetének, akik a magyarokat, ruszinokat szidalmazó tüntetőket nem engedték be a Petőfi térre.
Méltóságteljesen ünnepeltek tovább, nem futamodtak meg, értésükre adták az ukrán nacionalistáknak, hogy Kárpátalja Petőfi itteni népének szülőföldje, nem adják fel.
Az ukrán, a magyar és a ruszin himnusz elhangzása után Fuchs Andrea, a MÉKK alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Molnár János püspöki helynök, ungvári plébános imádkozott a magyarság megmaradásáért, majd Nott Miklós konzul tolmácsolta a jelenlévőknek Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett levelét. Viktor Pogorelov Ungvár város polgármestere is köszöntötte a magyar közösséget a forradalom és szabadságharc 165. évfordulója alkalmából. Mint elmondta: a magyarság fontos része Ungvár város közösségének, s éppen ezért mindent meg kívánnak tenni annak érdekében, hogy azok mindig otthon érezzék magukat szülőföldjükön.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnöke a 165 évvel ezelőtti eseményeket idézte fel beszédében, illetve a nemzet egységének fontosságáról szólt. Beszédében kiemelte: a szabadságharc hősei megértették, hogy a haza ott van, ahol az emberek szeretik azt a helyet, ahol, élnek. Haza ott van, ahol sok-sok emberöltő óta ugyanazon a nyelven szólítjuk meg egymást. Ahol magyarul meséljük a mesét, magyarul éljük a mindennapot, makacsul ragaszkodunk a tájhoz. Ezt a hazát nem lehet lecserélni, kiosztani, elárulni vagy félbevágni, hiába is rajzolják át akárhányszor a határokat.
Ugye milyen sok párhuzam van a 48’-as eszmék és a mai mindennapi problémák közt? – tette fel a kérdést a szónok. – De vajon hányan érzik ma magukénak ezt az ünnepet? Vajon fiatalságunk megfelelő tudással van-e ellátva, hogy tudja, mi történt 1848. március 15-én és azt követő időszakokban? És érezzük-e, mit kíván a magyar nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés!
Köszöntötte az ünneplőket többek között Balogh Dénes ungvári magyar konzul, Filep Lajos, az Ungvári Duhnovics Társaság elnöke, Rigó István, a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetségének elnöke. Dupka György, a MÉKK elnöke beszédében elmondta: a 48-as hősök kiontott vére nem volt hiábavaló. Most már látjuk és tapasztaljuk, hogy Kárpátalja esetében is egyre jobban „összenő, ami összetartozik.” Teleki Pál intő szavait se feledjük: „Csak addig maradhatunk fenn a népek tengerében, amíg a történelmi hivatásunkat teljesíteni akarjuk. S amíg e mellett kitartunk és kiállunk. Ne tartson senkitől és semmitől az ezer éves nemzet”. Dupka György szólt a kárpátaljai magyarság eddig elért eredményeiről, illetve arról, hogy a pozitív változások ellenére magyarságunk helyzetéből fakadó problémák sora máig nem oldódott meg. A szónok felolvasta a magyar értelmiségiek 12 pontba foglalt követelését is. Ezeket a régi és új követeléseket addig harsogjuk a többségi nemzet illetékes vezetői és más címzettek felé, amíg azok meg nem valósulnak. Csakis a magyar szabadság jegyében kell összefognunk, hogy követeléseink minden pontja megvalósuljon.
„Minden magyar lélek felelős minden magyar lélekért!”
Héder János ungvári lelkész, a Kárpátaljai Református Egyház főjegyzőjének áldáskérését, illetve a Szózat eléneklését követően a résztvevők megkoszorúzták Petőfi Sándor emlékművét.
Méltóságteljesen ünnepeltek tovább, nem futamodtak meg, értésükre adták az ukrán nacionalistáknak, hogy Kárpátalja Petőfi itteni népének szülőföldje, nem adják fel.
Az ukrán, a magyar és a ruszin himnusz elhangzása után Fuchs Andrea, a MÉKK alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Molnár János püspöki helynök, ungvári plébános imádkozott a magyarság megmaradásáért, majd Nott Miklós konzul tolmácsolta a jelenlévőknek Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett levelét. Viktor Pogorelov Ungvár város polgármestere is köszöntötte a magyar közösséget a forradalom és szabadságharc 165. évfordulója alkalmából. Mint elmondta: a magyarság fontos része Ungvár város közösségének, s éppen ezért mindent meg kívánnak tenni annak érdekében, hogy azok mindig otthon érezzék magukat szülőföldjükön.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnöke a 165 évvel ezelőtti eseményeket idézte fel beszédében, illetve a nemzet egységének fontosságáról szólt. Beszédében kiemelte: a szabadságharc hősei megértették, hogy a haza ott van, ahol az emberek szeretik azt a helyet, ahol, élnek. Haza ott van, ahol sok-sok emberöltő óta ugyanazon a nyelven szólítjuk meg egymást. Ahol magyarul meséljük a mesét, magyarul éljük a mindennapot, makacsul ragaszkodunk a tájhoz. Ezt a hazát nem lehet lecserélni, kiosztani, elárulni vagy félbevágni, hiába is rajzolják át akárhányszor a határokat.
Ugye milyen sok párhuzam van a 48’-as eszmék és a mai mindennapi problémák közt? – tette fel a kérdést a szónok. – De vajon hányan érzik ma magukénak ezt az ünnepet? Vajon fiatalságunk megfelelő tudással van-e ellátva, hogy tudja, mi történt 1848. március 15-én és azt követő időszakokban? És érezzük-e, mit kíván a magyar nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés!
Köszöntötte az ünneplőket többek között Balogh Dénes ungvári magyar konzul, Filep Lajos, az Ungvári Duhnovics Társaság elnöke, Rigó István, a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetségének elnöke. Dupka György, a MÉKK elnöke beszédében elmondta: a 48-as hősök kiontott vére nem volt hiábavaló. Most már látjuk és tapasztaljuk, hogy Kárpátalja esetében is egyre jobban „összenő, ami összetartozik.” Teleki Pál intő szavait se feledjük: „Csak addig maradhatunk fenn a népek tengerében, amíg a történelmi hivatásunkat teljesíteni akarjuk. S amíg e mellett kitartunk és kiállunk. Ne tartson senkitől és semmitől az ezer éves nemzet”. Dupka György szólt a kárpátaljai magyarság eddig elért eredményeiről, illetve arról, hogy a pozitív változások ellenére magyarságunk helyzetéből fakadó problémák sora máig nem oldódott meg. A szónok felolvasta a magyar értelmiségiek 12 pontba foglalt követelését is. Ezeket a régi és új követeléseket addig harsogjuk a többségi nemzet illetékes vezetői és más címzettek felé, amíg azok meg nem valósulnak. Csakis a magyar szabadság jegyében kell összefognunk, hogy követeléseink minden pontja megvalósuljon.
„Minden magyar lélek felelős minden magyar lélekért!”
Héder János ungvári lelkész, a Kárpátaljai Református Egyház főjegyzőjének áldáskérését, illetve a Szózat eléneklését követően a résztvevők megkoszorúzták Petőfi Sándor emlékművét.
0 Megjegyzések