A Károlyi-kastélyt Károlyi Ede építtette a 19. század második felében, Ybl Miklós tervei alapján. Az épület kívülről a romantika hangulatát árasztja, ám termeiben hamisítatlan itáliai reneszánsz fogadja az érkezőket. Míves kőfaragványai, márványkandallói, ajtókeretei, domborművei a 16-17. századi firenzei mesterek munkái, amelyek hajdan itáliai reneszánsz palotákat díszítettek. 

A 19. század végén ugyanis a kastély ura, Károlyi László úgy döntött, hogy eredeti reneszánsz világot varázsolnak otthonukba. Csaknem két évtizedig gyűjtötték a reneszánsz és kora barokk díszítő elemeket és berendezési tárgyakat. Leggyakrabban Firenzében, a kor egyik leghíresebb műkereskedőjétől vásároltak, ám nemcsak a kastély falaiba beépített kőfaragványokat és kandallókat, hanem a berendezési és használati tárgyakat is, melyek szintén eredeti itáliai reneszánsz alkotások voltak. Ez utóbbiak közül ugyan számos darabnak nyoma veszett a II. világháborút követő években, azonban néhány tárgy mégis visszakerülhetett az 1990-es években ismét megnyílt kastélyba.

Különleges a kastély hatalmas parkja is, ami beleveszik a környék erdőségeibe. Ezt a vérbő angolparkot III. Napóleon főkertésze tervezte meg franciás könnyedséggel.

A füzérradványi kastélypark hazánk egyik legkülönlegesebb klímájú és hangulatú, hatalmas tájképi angolkertje, amelyben akár többórás sétára is indulhatunk anélkül, hogy egy útszakaszt kétszer is érintenénk. A ma kettéosztott park kastély körüli területét a 19. század közepén ültették. Ebből az időből való a patak partján álló két óriási platánfa is, amelyek az ország legnagyobb példányai közé tartoznak. A park külső, erdészeti kezelésben lévő részét a 19-20. század fordulóján ültették be változatos összetételű fenyőcsoportokkal. A kastély déli homlokzata előtt ekkor készült a teraszos franciakert, ahonnan csodálatos panoráma tárul a látogatók elé.