MTI - A húsvéti ünnepkörrel Krisztus kereszthalálára és feltámadására emlékeznek a keresztény egyházak. A húsvétot a nyugati, így a magyar keresztények is a tavaszi napéjegyenlőség időpontját követő első holdtölte utáni vasárnap ünneplik. A vallási előírások szerint az ünnepet böjti időszak vezette be, a húsvét szó ennek a végét jelenti. Ferenc pápa a Szent Péter téren mutat be szentmisét. Délben a bazilika erkélyéről húsvéti beszédet mond, majd Urbi et Orbi áldását adja Róma városára és a világra. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Esztergomban mutat be ünnepi szentmisét. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a debreceni Nagytemplomban hirdet igét és úrvacsorát is oszt. Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke pedig a Deák téri evangélikus templomban tart istentiszteletet.
Húsvétvasárnap
A húsvéti vigíliát követő, húsvétvasárnap hajnali ünnepi szentmise tradíciója az 5. századból származik. A szertartás keretében, a szentlecke után a 11. század óta éneklik a feltámadt Krisztus dicséretéről szóló miseéneket. Az ünneplés részeként a húsvéti gyertya a szentély vagy az oltár közelében áll, hogy Jézusra, a "világ Világosságára" emlékeztesse a híveket. Az Ószövetségben a bárány volt a zsidó húsvét eledele. Vérével megkenték az ajtófélfát, hogy az egyiptomiak elsőszülöttjeire lesújtó Isten a zsidó emberek házait megkímélje. Ahogy a húsvéti bárány egykor megmentette a zsidóságot, a vallási hagyomány szerint úgy mentette meg Jézus az egész emberiséget a haláltól. Ezért nevezi a kereszténység Krisztust Isten bárányának. A jelkép a húsvéti étkezésben is tovább él: sok helyen bárányt vagy az arra emlékeztető sonkát fogyasztanak. Az egyház húsvétkor hajnali szertartás keretében megszenteli az ételt. Húsvéttól egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.
Húsvéti vígilia Rómában
Nagyszombaton Krisztus szenvedésére és halálára emlékeztek világszerte. Ferenc pápa vezette szombat este a húsvéti vigíliát, amely a tűz megáldásával és a húsvéti gyertya meggyújtásával kezdődött a római Szent Péter bazilikában. Az egyházfő a bazilika bejáratánál áldotta meg a tüzet, a húsvéti gyertyára egy alfa és egy ómega betűt vésett az idei évszámmal együtt, majd a kezükben gyertyát tartó bíborosokkal a templom főoltáráig vonult. A zsúfolásig megtelt bazilika kezdetben sötét volt, majd amikor a pápa megérkezett az oltárhoz, fényárba borult.
A Resurrexit (Feltámadott) rítusnál megszólaltak a Szent Péter bazilika harangjai. A vigílián a pápa egy olasz, egy albán, egy orosz és egy amerikai fiatal felnőttet részesített a keresztség, az elsőáldozás és a bérmálás szentségében. A Ferenc pápa vezette első nagyszombati virrasztáson a hagyomány szerint egymást követte az igeliturgia, a keresztségi liturgia és az eucharisztia liturgiája, de a több órás szertartás az új pápa akarata szerint rövidebb volt az eddig megszokottnál. Szombaton a RAI olasz közszolgálati televízióban kiállították a torinói szent leplet. A torinói székesegyházban őrzött ereklyét másfél órán keresztül lehetett látni a képernyőn. Ez utoljára 1973-ban történt meg. A szent lepel bemutatását Ferenc pápa videóüzenete kísérte.
És Budapesten
Jézus feltámadása hitünk középpontja, ez az az örömhír, amely már most boldoggá teszi a mi életünket is - fogalmazott Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek húsvét vigíliáján mondott szentbeszédében szombat este a budapesti Szent István-bazilikában. A zsúfolásig megtelt székesegyházban a katolikus főpásztor azt mondta: a hívek Jézussal való megbonthatatlan közössége "erősebb, mint a halál. Ha életünk Istenben van, akkor már most működnek bennünk a megkezdett örök élet energiái. Akkor tudunk szeretetben és türelemben, tisztességben és megfontoltan élni, mértékletesen és hűségben, tisztaságban és derűsen". Szentbeszédében a bíboros megjegyezte: "a feltámadás egyre tisztuló hite és reménye Jézus Krisztusban bizonyossággá válik. Ő maga az élet. Hatalma van arra, hogy halottakat támasszon fel, és az embernek örök életet adjon". Kitért arra, hogy amikor maga Isten szól a választott néphez a próféták által, hosszú évszázadok alatt készíti fel a feltámadás és az örök élet hitére a világot. Az ünnepi liturgia keretében Erdő Péter számos felnőttet keresztelt meg és részesített a bérmálás szentségében. A szertartás végén a hívek a bíboros vezetésével körmenetet tartottak a bazilika körül.
0 Megjegyzések