Tízezrek követték a római Colosseumnál a Ferenc pápával tartott Via Crucist, amelynek meditációit libanoni fiatalok írták.
Olaszok és külföldiek mécsessel a kezükben követték a stációkat és az elhangzó meditációk szövegét. A keresztút az ókori amfiteátrumtól a szemközti Palatinus-dombig haladt, ahol Ferenc pápa várta a keresztet.
Az első stáción a mai kor Pilátusairól volt szó, akik "kezükben tartják a hatalmat és az erősek érdekeit szolgálják vele (...), eltaposva az emberek méltóságát és az élethez való jogát".
A másodikon a "hit és az erkölcs értékeit elfojtó vak laicizmusról", majd a "mártírként szenvedő Közel-Kelet megalázott és szenvedő népeiről" szólt a meditáció. Ennek szövegét libanoni fiatalok írták Bisár ar-Rai antióchiai maronita pátriárka vezetésével.
A témák között szerepelt a család és az élet védelme, valamint a vallásszabadság és a vallások egysége "a közös jó érdekében". Többször volt szó a Közel-Keletről, amelynek "testvériesebbnek, békésebbnek, igazságosabbnak" kell lennie. A "keleti egyházak fiainak legyen bátorsága ahhoz, hogy országaikban maradjanak" - hangzott el.
Számos állomáson a szegényekért, hajléktalanokért, betegekért, menekültekért, az "erőszaknak és kizsákmányolásnak kitett" gyermekekért, a "sebzett, megerőszakolt és diszkriminált" nőkért, "az elkeseredés, kábítószer, szekták áldozataivá váló" fiatalokért imádkoztak. "A sebzett és elfelejtett ember nem veszíti értékét" - szólt a keresztutat kísérő szöveg.
A keresztet a stációkon többen vitték: Agostino Vialli bíboros a pápa római helynöke, egy kétgyermekes olasz és egy indiai család, egy tolószékes beteg, két kínai szeminarista, két szentföldi ferences szerzetes, két nigériai és két libanoni nővér, két brazil fiatal a nyári Ifjúsági Világtalálkozó jegyében. Libanoni kórus énekelt.
Ferenc pápa ülve és térdelve imádkozva követte a keresztutat. "Néha úgy tűnik Isten csendben van, nem válaszol a rosszra. Isten már szólt, Krisztus keresztjével" - fogalmazott a Via Crucist követő beszédében.
Hangsúlyozta, hogy "Isten szeretetével ítélkezik felettünk (...), ha hiszünk szeretetében, üdvösségre találunk, ha elutasítjuk szeretetét, mi ítéljük el önmagunkat".
"A rossz bennünk és körülöttünk is tevékeny. A keresztényeknek a rosszra a jóval kell válaszolnia" - hangoztatta. Emlékeztetett XVI. Benedek tavaly szeptemberi libanoni látogatására, amely "a remény jele volt az egész Közel-Kelet számára az ott élő keresztények ereje és muzulmán testvérek barátsága" miatt.
A Ferenc pápa vezette első római keresztút rövidebb volt a megszokottnál: a stációk címe csak olaszul hangzott el és az egyházfő szokása szerint rövid beszédet mondott. Rómában a húsvéti szertartások a Ferenc pápa vezette szombati vigíliával folytatódnak a Szent Péter bazilikában.
Olaszok és külföldiek mécsessel a kezükben követték a stációkat és az elhangzó meditációk szövegét. A keresztút az ókori amfiteátrumtól a szemközti Palatinus-dombig haladt, ahol Ferenc pápa várta a keresztet.
Az első stáción a mai kor Pilátusairól volt szó, akik "kezükben tartják a hatalmat és az erősek érdekeit szolgálják vele (...), eltaposva az emberek méltóságát és az élethez való jogát".
A másodikon a "hit és az erkölcs értékeit elfojtó vak laicizmusról", majd a "mártírként szenvedő Közel-Kelet megalázott és szenvedő népeiről" szólt a meditáció. Ennek szövegét libanoni fiatalok írták Bisár ar-Rai antióchiai maronita pátriárka vezetésével.
A témák között szerepelt a család és az élet védelme, valamint a vallásszabadság és a vallások egysége "a közös jó érdekében". Többször volt szó a Közel-Keletről, amelynek "testvériesebbnek, békésebbnek, igazságosabbnak" kell lennie. A "keleti egyházak fiainak legyen bátorsága ahhoz, hogy országaikban maradjanak" - hangzott el.
Számos állomáson a szegényekért, hajléktalanokért, betegekért, menekültekért, az "erőszaknak és kizsákmányolásnak kitett" gyermekekért, a "sebzett, megerőszakolt és diszkriminált" nőkért, "az elkeseredés, kábítószer, szekták áldozataivá váló" fiatalokért imádkoztak. "A sebzett és elfelejtett ember nem veszíti értékét" - szólt a keresztutat kísérő szöveg.
A keresztet a stációkon többen vitték: Agostino Vialli bíboros a pápa római helynöke, egy kétgyermekes olasz és egy indiai család, egy tolószékes beteg, két kínai szeminarista, két szentföldi ferences szerzetes, két nigériai és két libanoni nővér, két brazil fiatal a nyári Ifjúsági Világtalálkozó jegyében. Libanoni kórus énekelt.
Ferenc pápa ülve és térdelve imádkozva követte a keresztutat. "Néha úgy tűnik Isten csendben van, nem válaszol a rosszra. Isten már szólt, Krisztus keresztjével" - fogalmazott a Via Crucist követő beszédében.
Hangsúlyozta, hogy "Isten szeretetével ítélkezik felettünk (...), ha hiszünk szeretetében, üdvösségre találunk, ha elutasítjuk szeretetét, mi ítéljük el önmagunkat".
"A rossz bennünk és körülöttünk is tevékeny. A keresztényeknek a rosszra a jóval kell válaszolnia" - hangoztatta. Emlékeztetett XVI. Benedek tavaly szeptemberi libanoni látogatására, amely "a remény jele volt az egész Közel-Kelet számára az ott élő keresztények ereje és muzulmán testvérek barátsága" miatt.
A Ferenc pápa vezette első római keresztút rövidebb volt a megszokottnál: a stációk címe csak olaszul hangzott el és az egyházfő szokása szerint rövid beszédet mondott. Rómában a húsvéti szertartások a Ferenc pápa vezette szombati vigíliával folytatódnak a Szent Péter bazilikában.
0 Megjegyzések