Magyar-kínai koprodukcióban készülő dokumentumfilm forgatása zajlik ezekben a napokban Kínában. Főszereplői egykor Magyarországon edző kínai futballisták, akik hazájukban később ismert sportolók, sportvezetők lettek - számolt be a maga nemében egyedülálló kezdeményezésről Neményi Ádám producer Pekingben.
Az ötletet a Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) magyar szekciójának egy másfél évvel ezelőtti műsora adta, amelyben a Magyarországon járt egykori kínai sportküldöttség még élő tagjainak visszaemlékezéseiről számoltak be. Ezt követően a szerkesztőséget Szakonyi Noémi, a Filmművészeti Egyetem rendezői szakos hallgatója kereste meg, s ennek nyomán indult el az együttműködés kidolgozása.
Kína első labdarúgócsapata 1951-ben alakult, nem sokkal az új Kína kikiáltása után. A kínai játékosok teljesítménye az akkori magyar futball színvonalától messze elmaradt. 1954-ben a nemzetközi hírű magyar válogatott Sanghajban 8:1 arányú vereséget mért a kínaiakra. Ezek után kézenfekvőnek mutatkozott, hogy Kína segítséget kérjen az európai "futball nagyhatalomtól" - magyarázta Neményi.
A baráti Magyarország készségesen fogadta a 25 kínait, akiket aztán Ember József edző készített fel a tatai edzőtáborban és a Margitszigeten. Visszaemlékezések szerint a kínai focisták technikája a másfél éves itt-tartózkodás alatt sokat fejlődött, erőnlétük javult, és a végére már egyenrangú félként állhattak pályára a magyar másodosztály ellen. Játszottak és találkoztak az Aranycsapat nagyjaival is.
A Magyarországot megjárt kínai focisták a következő évtizedekben fontos szerepet játszottak a kínai labdarúgás fejlődésében.
Neményi Ádám jó lehetőséget lát az emlékek megfilmesítésében, az egykori sportolók megszólaltatásában, élményeik felelevenítésében, a portrék megrajzolásában. Ez lesz az első magyar-kínai koprodukció, kínai részről jelentős összeggel és helyszíni asszisztenciával, tolmácsolással, utaztatással járulnak hozzá a film készítéséhez. Neményi elmondása szerint a film költségvetése körülbelül 30 millió forint.
Vang Hszüe-csün a CRI magyar szekciójának vezetője, a film társproducere hangsúlyozta, hogy a ma már többnyire a 80-as éveiket taposó idős férfiak kamera elé állítása nem is olyan könnyű feladat, de velük kialakított jó kapcsolatuk révén vállalták a szerepet. A magyar és kínai forgatócsoport az észak-keleti Senjang városát és Sanghajt is felkereste, ahol szintén élnek még az egykor Magyarországon járt focisták közül, és akad olyan is közöttük, aki még mindig játszik valamelyik öregfiú csapatban.
Vang elárulta, hogy a CRI összesen csaknem 250 ezer jüannal, vagyis mintegy 9 millió forinttal járul hozzá a film készítéséhez. Hozzátette, ez jelentős összeg a költségvetésükben, de ő maga és az intézmény vezetői úgy gondolták, ez a fajta együttműködés jó alkalmat kínál a magyar-kínai kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez.
Neményi azt tervezi, hogy a Next Station gondozásában készülő filmet, amelynek munkacíme Kína, Magyarország és a foci, először Pekingben mutatják majd be, a budapesti díszbemutatóra pedig várhatóan ősszel kerül sor az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Az ötletet a Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) magyar szekciójának egy másfél évvel ezelőtti műsora adta, amelyben a Magyarországon járt egykori kínai sportküldöttség még élő tagjainak visszaemlékezéseiről számoltak be. Ezt követően a szerkesztőséget Szakonyi Noémi, a Filmművészeti Egyetem rendezői szakos hallgatója kereste meg, s ennek nyomán indult el az együttműködés kidolgozása.
Kína első labdarúgócsapata 1951-ben alakult, nem sokkal az új Kína kikiáltása után. A kínai játékosok teljesítménye az akkori magyar futball színvonalától messze elmaradt. 1954-ben a nemzetközi hírű magyar válogatott Sanghajban 8:1 arányú vereséget mért a kínaiakra. Ezek után kézenfekvőnek mutatkozott, hogy Kína segítséget kérjen az európai "futball nagyhatalomtól" - magyarázta Neményi.
A baráti Magyarország készségesen fogadta a 25 kínait, akiket aztán Ember József edző készített fel a tatai edzőtáborban és a Margitszigeten. Visszaemlékezések szerint a kínai focisták technikája a másfél éves itt-tartózkodás alatt sokat fejlődött, erőnlétük javult, és a végére már egyenrangú félként állhattak pályára a magyar másodosztály ellen. Játszottak és találkoztak az Aranycsapat nagyjaival is.
A Magyarországot megjárt kínai focisták a következő évtizedekben fontos szerepet játszottak a kínai labdarúgás fejlődésében.
Neményi Ádám jó lehetőséget lát az emlékek megfilmesítésében, az egykori sportolók megszólaltatásában, élményeik felelevenítésében, a portrék megrajzolásában. Ez lesz az első magyar-kínai koprodukció, kínai részről jelentős összeggel és helyszíni asszisztenciával, tolmácsolással, utaztatással járulnak hozzá a film készítéséhez. Neményi elmondása szerint a film költségvetése körülbelül 30 millió forint.
Vang Hszüe-csün a CRI magyar szekciójának vezetője, a film társproducere hangsúlyozta, hogy a ma már többnyire a 80-as éveiket taposó idős férfiak kamera elé állítása nem is olyan könnyű feladat, de velük kialakított jó kapcsolatuk révén vállalták a szerepet. A magyar és kínai forgatócsoport az észak-keleti Senjang városát és Sanghajt is felkereste, ahol szintén élnek még az egykor Magyarországon járt focisták közül, és akad olyan is közöttük, aki még mindig játszik valamelyik öregfiú csapatban.
Vang elárulta, hogy a CRI összesen csaknem 250 ezer jüannal, vagyis mintegy 9 millió forinttal járul hozzá a film készítéséhez. Hozzátette, ez jelentős összeg a költségvetésükben, de ő maga és az intézmény vezetői úgy gondolták, ez a fajta együttműködés jó alkalmat kínál a magyar-kínai kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez.
Neményi azt tervezi, hogy a Next Station gondozásában készülő filmet, amelynek munkacíme Kína, Magyarország és a foci, először Pekingben mutatják majd be, a budapesti díszbemutatóra pedig várhatóan ősszel kerül sor az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
0 Megjegyzések