Közvetlen kapcsolatot találtak a houstoni Rice Egyetem kutatói a kórházon kívüli szívmegállásos (OHCA) esetek és a légszennyezettség, valamint az ózonszint között. Az egyetem szakemberei az Amerikai Tudományos Ismeretterjesztő Társaság (AAAS) bostoni konferenciáján ismertették eredményeiket. Az Amerikai Tüdőtársaság besorolása szerint a magas ózonkoncentrációval kísért napok számának tekintetében Houston a nyolcadik helyen áll az amerikai városok rangsorában. A tanulmány készítői nyolc évet átfogóan vizsgálták a helyi levegőminőségre vonatkozó adatokat és a houstoni sürgősségi orvosi szolgálatnál (EMS) ez idő alatt regisztrált, több mint 11 ezer kórházon kívüli szívmegállásos esetet. Az EurekAlert című tudományos portál tudósítása szerint a szakemberek közvetlen összefüggést találtak az OHCA-esetek és a finomszemcsés anyagok - 2,5 mikrogrammnál kisebb szálló részecskék -, valamint az ózon magas koncentrációjának való kitettség között. Az eredmények alapján a szálló por koncentrációjának két egymást követő napon át való hat-hat mikrogrammnyi növekedésével 4,6 százalékkal emelkedett a szívmegállásos esetek kockázata, elsősorban azoknál, akik már létező - és nem is feltétlenül szívvel összefüggő - egészségügyi problémával küzdöttek. Az ózonkoncentráció minden 20 milliárdod térfogatrésznyi növekedésével szintén emelkedett a hirtelen szívmegállás kockázata, méghozzá 4,4 százalékkal. A férfiak, az afroamerikaiak és a 65 évnél idősebb emberek esetében volt a legmagasabb a kockázat. A vizsgált esetek mindegyikében mellkasi kompressziót alkalmaztak az EMS szakemberei. A tanulmány készítői szerint az esetek több mint 90 százaléka a páciens halálával végződött. Mint hozzátették, az esetek többsége - 55 százaléka - a forró nyári hónapokban történt. A szakemberek a nitrogén-dioxid-, a kén-dioxid- és a szénmonoxidszint hatásait is vizsgálták, ám az eredmények szerint semelyik sem volt összefüggésben az OHCA-s esetek előfordulásával.