Vízkereszt, vagy másképpen a háromkirályok ünnepe, egy keresztény ünnep, amelyet általában január 6-án tartanak, amikor sor kerül a karácsonyfa leszedésére is. Ez a karácsonyi ünnep 12. hete, azaz a vége.
Január 6. - Vízkereszt
Január 6-án nemcsak a karácsony lezárása és a fa leszedése a fontos, hanem ekkor kezdődik a farsangi időszak is.
A néphiedelem szerint, ha január 6-án esik, akkor hosszú lesz a tél, hideg idő esetén pedig a korai tavaszban bíznak.
Az ünnep története
Vízkereszt az egyik legrégebbi egyházi ünnep, egészen a 4. századra nyúlik vissza. A nyugati keresztények ezen a napon emlékeznek meg a napkeleti bölcsekről, név szerint: Gáspár, Menyhért és Boldizsár (ezeknek a neveknek január 6-án van a népnapjuk).
A keleti keresztény egyház pedig Jézus megkeresztelkedését ünnepli ezen a napon, ami a Jordán folyóban történt, Keresztelő Szent János által.
A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is.
Népszokások
Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon.
Vízkereszt a Kárpát-medencében
A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek. Például Ipolytarnócon, Litkén és Mihálygergén komoly hagyományok kapcsolódnak ehhez az ünnephez. Megszentelték a vízzel a házakat, az ólakat. A bölcsőre is szent vizet hintettek. Házak megszentelésénél alakult ki az a szokás, hogy a házakra a három napkeleti bölcs kezdőbetűjét vésték fel, így: G + M + B. Ez egy 15. századi eredetű szokás. A 16. századtól kezdve pedig a csillagének éneklése vált az ünnep részévé.
Vízkerszt a mediterrán országokban
Az olaszországi hagyomány szerint Befana, az öreg jóboszorkány ezen a napon a jó gyerekeknek ajándékot hoz. Egyes országokban (különösen Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és a latin-amerikai országokban süteményeket sütnek, amelyek közül egyben ajándékot rejtenek el. Az lesz a nap királya, aki az ajándékot megtalálja. Latin-Amerikában a gyerekek gyakran ezen a napon kapják az ajándékot karácsony helyett.
Január 6-án nemcsak a karácsony lezárása és a fa leszedése a fontos, hanem ekkor kezdődik a farsangi időszak is.
A néphiedelem szerint, ha január 6-án esik, akkor hosszú lesz a tél, hideg idő esetén pedig a korai tavaszban bíznak.
Az ünnep története
Vízkereszt az egyik legrégebbi egyházi ünnep, egészen a 4. századra nyúlik vissza. A nyugati keresztények ezen a napon emlékeznek meg a napkeleti bölcsekről, név szerint: Gáspár, Menyhért és Boldizsár (ezeknek a neveknek január 6-án van a népnapjuk).
A keleti keresztény egyház pedig Jézus megkeresztelkedését ünnepli ezen a napon, ami a Jordán folyóban történt, Keresztelő Szent János által.
A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is.
Népszokások
Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon.
Vízkereszt a Kárpát-medencében
A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek. Például Ipolytarnócon, Litkén és Mihálygergén komoly hagyományok kapcsolódnak ehhez az ünnephez. Megszentelték a vízzel a házakat, az ólakat. A bölcsőre is szent vizet hintettek. Házak megszentelésénél alakult ki az a szokás, hogy a házakra a három napkeleti bölcs kezdőbetűjét vésték fel, így: G + M + B. Ez egy 15. századi eredetű szokás. A 16. századtól kezdve pedig a csillagének éneklése vált az ünnep részévé.
Vízkerszt a mediterrán országokban
Az olaszországi hagyomány szerint Befana, az öreg jóboszorkány ezen a napon a jó gyerekeknek ajándékot hoz. Egyes országokban (különösen Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és a latin-amerikai országokban süteményeket sütnek, amelyek közül egyben ajándékot rejtenek el. Az lesz a nap királya, aki az ajándékot megtalálja. Latin-Amerikában a gyerekek gyakran ezen a napon kapják az ajándékot karácsony helyett.
0 Megjegyzések