A Bajnai kormány alatt megszüntetett 13. havi nyugdíj újbóli bevezetését fontolgatja a kormány, legalább is az Index úgy értesült, hogy a szükséges háttérszámításokat el is kezdték. A tervek szerint a juttatást a nyugdíjasok nem készpénzben kapnák meg, hanem az állami cafetéria elemek egyikében.
Mint tudjuk, a nyugdíjjárulékok alapján a plusz juttatásra nincs fedezet, a 300 milliárd forintos többletkiadást más forrásból kell majd előteremtenie a kormánynak. A kormány korábban többször is hangsúlyozta, hogy megvédi a nyugdíjakat (idén például várhatóan emelkedni fog a nyugdíjak reálértéke, mert a kormány 5,2%-os nyugdíjemelést tervezett be a költségvetésbe), most viszont új ötletként felmerült, hogy bevezetnék a 13. havi nyugdíjat.
Az Index szerint már elindult a gondolkozás és tervezés egy ilyen ötlet megvalósításáról, igaz hivatalos források ezt nem erősítették meg. A nyugdíjjárulékok alapján már most sincs meg a fedezet egy ilyen extra juttatás kifizetésére, ezért egyéb költségvetési forrásból kell a finanszírozást megoldani, viszont a lap szerint, ha Brüsszel kiengedi a kormányt a túlzott deficit eljárás alól (erre június környékén kerülhet sor), akkor ezt követően nem lesz gátja a költekezésnek.
A kormány most kiszivárgott szándékainak fényében az Európai Bizottság (és az uniós pénzügyminiszterek, Ecofin) oldaláról egyre erősebb lesz az a késztetés, hogy hazánkat ne engedjék ki a túlzott deficit eljárás alól, éppen a költségvetést lazító tervek miatt. A kormánynak nemcsak a 2012-es évre kell 3% alatt tartania a költségvetés hiányát (ami a legfrissebb hírek szerint várhatóan teljesül), hanem a 2013-es és 2014-es évekre is teljesítenie kell az elvárt szintet.
A kormány legutóbbi intézkedései (rezsicsökkentés) alapján úgy tűnt, hogy a költségvetési lazítást és költekezést nem közvetlenül a költségvetés terhére akarja megvalósítani, hanem a vállalatok számlájára. A most kiszivárgott hír alapján viszont úgy tűnik, hogy még nagyobbat akar lépni a jóléti intézkedések területén, és a büdzséből kezd osztogatásba.
Barcza György szerint a 13. havi nyugdíj felvetésének az ősz-tél folyamán lehet értelme, a választók memóriája ugyanis rövid, három-hat hónapos, így ha a választásokra akar előnyt kovácsolni a kormány, akkor erre kell időzítenie a bejelentést. Ráadásul a bejelentéssel érdemes megvárni , hogy az Ecofin, majd utána az Európai Tanács is döntsön a hazánk elleni túlzott deficiteljárás sorsáról. Konkrét döntés még nincs, egy ötletről van szó, viszont a választási tervek között már ott van, és a háttérszámításokat is elkezdték.
Az egyhavi plusz nyugdíj kifizetése körülbelül 280 milliárd forintos plusz kiadást jelentene, amely GDP arányosan 1 százalékot jelent. Barcza György szerint megvan a fedezet az extra juttatás kifizetésére, hiszen a frissen közölt tavalyi pénzforgalmi hiány alacsonyabb lett a kormány által év végén megemelt 2012-es célnál. Ez alapján körülbelül 140 milliárd forintos mozgástér nyílik meg a kormány előtt, amivel a plusz nyugdíjak felét ki lehetne fizetni. A másik felét az idei költségvetés 400 milliárd forintos tartalékkeretéből lehetne fedezni. A Századvég szakértője úgy véli, hogy nem készpénzben fogják a juttatást kifizetni, hanem valamilyen utalványon keresztül, hiszen így megakadályozható, hogy a plusznyugdíj egy része kiáramoljon az országból.
Cáfolat érkezett: a 13. havi nyugdíj helyett kompenzáció jöhet
Az Index tegnap azt írta, hogy a kormány gondolkodik a 13. havi nyugdíj bevezetésén, sőt már a háttérszámításokat is elkezdték az intézkedés hatásainak elemzéséhez. A mai számában viszont a Magyar Nemzet már arról számolt be, hogy kormányzati körökből úgy értesült, ki van zárva a 13. havi nyugdíj visszatérése, esetlegesen év végén egyszeri kompenzációt kaphatnak a nyugdíjasok, ha a gazdaság állapota azt lehetővé teszi.
A tegnapi nap folyamán érkezett a hír, miszerint a 13. havi nyugdíj visszatérése is elképzelhető, legalább is a lehetőségek között ez az intézkedés is felmerült a kormány részéről. Az Index által megkérdezett szakértő szerint a költségvetésben meg lehet a fedezete a plusz nyugdíjkiadásnak, azonban ha azt akarja a kormány, hogy az intézkedésnek a választásokra is számára jótékony hatása legyen, akkor azzal az év végét meg kell várnia.
A mai számában viszont már arról ír a Magyar Nemzet, hogy a miniszterelnök és a kabinet terveit jól ismerő forrás szerint nem állítják vissza a 13. havi nyugdíjat, esetleg arra lehet számítani, hogy ha a gazdaság állapota azt lehetővé teszi, akkor egyszeri kompenzációt adnának a nyugdíjasoknak. A forrás elmondta, hogy a kormány a nyugdíjak reálértékének megőrzésére tett ígéretet, ezt meghaladóan viszont elképzelhető, hogy tudnak majd extra juttatást is adni az év végén.
Nem ismeretlen ez a stratégia, korábban a 2002-es választások előtt is kaptak egyszeri kiegészítést a nyugdíjasok, majd ezt követően került bevezetésre a 13. havi nyugdíj intézménye, amely egészen 2009-ig tartotta magát. Per pillanat a szociális hozzájárulási adóból és az egyéni nyugdíjjárulékból többé-kevésbé ki lehet fizetni a mindenkori nyugdíjasok ellátását, azonban már most is erőteljesen épít a nyugdíjrendszer az állami támogatásra.
Egy ilyen plusz kiadás fedezete tehát a rendszeren belül nincs meg, külön költségvetési forrást kell erre az összegre találni. Nagy kérdés, hogy az év végén az extra juttatás mértéke mekkora lehet, erről hivatalos információ nincs, ahogy arról sem, hogy egyáltalán kapnak-e extra juttatást a nyugdíjasok.
Az Index szerint már elindult a gondolkozás és tervezés egy ilyen ötlet megvalósításáról, igaz hivatalos források ezt nem erősítették meg. A nyugdíjjárulékok alapján már most sincs meg a fedezet egy ilyen extra juttatás kifizetésére, ezért egyéb költségvetési forrásból kell a finanszírozást megoldani, viszont a lap szerint, ha Brüsszel kiengedi a kormányt a túlzott deficit eljárás alól (erre június környékén kerülhet sor), akkor ezt követően nem lesz gátja a költekezésnek.
A kormány most kiszivárgott szándékainak fényében az Európai Bizottság (és az uniós pénzügyminiszterek, Ecofin) oldaláról egyre erősebb lesz az a késztetés, hogy hazánkat ne engedjék ki a túlzott deficit eljárás alól, éppen a költségvetést lazító tervek miatt. A kormánynak nemcsak a 2012-es évre kell 3% alatt tartania a költségvetés hiányát (ami a legfrissebb hírek szerint várhatóan teljesül), hanem a 2013-es és 2014-es évekre is teljesítenie kell az elvárt szintet.
A kormány legutóbbi intézkedései (rezsicsökkentés) alapján úgy tűnt, hogy a költségvetési lazítást és költekezést nem közvetlenül a költségvetés terhére akarja megvalósítani, hanem a vállalatok számlájára. A most kiszivárgott hír alapján viszont úgy tűnik, hogy még nagyobbat akar lépni a jóléti intézkedések területén, és a büdzséből kezd osztogatásba.
Barcza György szerint a 13. havi nyugdíj felvetésének az ősz-tél folyamán lehet értelme, a választók memóriája ugyanis rövid, három-hat hónapos, így ha a választásokra akar előnyt kovácsolni a kormány, akkor erre kell időzítenie a bejelentést. Ráadásul a bejelentéssel érdemes megvárni , hogy az Ecofin, majd utána az Európai Tanács is döntsön a hazánk elleni túlzott deficiteljárás sorsáról. Konkrét döntés még nincs, egy ötletről van szó, viszont a választási tervek között már ott van, és a háttérszámításokat is elkezdték.
Az egyhavi plusz nyugdíj kifizetése körülbelül 280 milliárd forintos plusz kiadást jelentene, amely GDP arányosan 1 százalékot jelent. Barcza György szerint megvan a fedezet az extra juttatás kifizetésére, hiszen a frissen közölt tavalyi pénzforgalmi hiány alacsonyabb lett a kormány által év végén megemelt 2012-es célnál. Ez alapján körülbelül 140 milliárd forintos mozgástér nyílik meg a kormány előtt, amivel a plusz nyugdíjak felét ki lehetne fizetni. A másik felét az idei költségvetés 400 milliárd forintos tartalékkeretéből lehetne fedezni. A Századvég szakértője úgy véli, hogy nem készpénzben fogják a juttatást kifizetni, hanem valamilyen utalványon keresztül, hiszen így megakadályozható, hogy a plusznyugdíj egy része kiáramoljon az országból.
Cáfolat érkezett: a 13. havi nyugdíj helyett kompenzáció jöhet
Az Index tegnap azt írta, hogy a kormány gondolkodik a 13. havi nyugdíj bevezetésén, sőt már a háttérszámításokat is elkezdték az intézkedés hatásainak elemzéséhez. A mai számában viszont a Magyar Nemzet már arról számolt be, hogy kormányzati körökből úgy értesült, ki van zárva a 13. havi nyugdíj visszatérése, esetlegesen év végén egyszeri kompenzációt kaphatnak a nyugdíjasok, ha a gazdaság állapota azt lehetővé teszi.
A tegnapi nap folyamán érkezett a hír, miszerint a 13. havi nyugdíj visszatérése is elképzelhető, legalább is a lehetőségek között ez az intézkedés is felmerült a kormány részéről. Az Index által megkérdezett szakértő szerint a költségvetésben meg lehet a fedezete a plusz nyugdíjkiadásnak, azonban ha azt akarja a kormány, hogy az intézkedésnek a választásokra is számára jótékony hatása legyen, akkor azzal az év végét meg kell várnia.
A mai számában viszont már arról ír a Magyar Nemzet, hogy a miniszterelnök és a kabinet terveit jól ismerő forrás szerint nem állítják vissza a 13. havi nyugdíjat, esetleg arra lehet számítani, hogy ha a gazdaság állapota azt lehetővé teszi, akkor egyszeri kompenzációt adnának a nyugdíjasoknak. A forrás elmondta, hogy a kormány a nyugdíjak reálértékének megőrzésére tett ígéretet, ezt meghaladóan viszont elképzelhető, hogy tudnak majd extra juttatást is adni az év végén.
Nem ismeretlen ez a stratégia, korábban a 2002-es választások előtt is kaptak egyszeri kiegészítést a nyugdíjasok, majd ezt követően került bevezetésre a 13. havi nyugdíj intézménye, amely egészen 2009-ig tartotta magát. Per pillanat a szociális hozzájárulási adóból és az egyéni nyugdíjjárulékból többé-kevésbé ki lehet fizetni a mindenkori nyugdíjasok ellátását, azonban már most is erőteljesen épít a nyugdíjrendszer az állami támogatásra.
Egy ilyen plusz kiadás fedezete tehát a rendszeren belül nincs meg, külön költségvetési forrást kell erre az összegre találni. Nagy kérdés, hogy az év végén az extra juttatás mértéke mekkora lehet, erről hivatalos információ nincs, ahogy arról sem, hogy egyáltalán kapnak-e extra juttatást a nyugdíjasok.
0 Megjegyzések